„Püspökök, legyetek az ima emberei!” – buzdította XVI. Benedek az elmúlt évben kinevezett főpásztorokat, köztük volt Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök is

Immár többéves hagyománnyá vált, hogy az utóbbi időben kinevezett püspökök Rómában találkoznak, és közösen elzarándokolnak Szent Péter sírjához. Ebben az évben a világ különböző részeiről 115 főpásztor vett részt ezen az évente megrendezett találkozón. A legtöbben, 42-en, Európából érkeztek. Latin-Amerikát 39, Észak-Amerikát pedig 9 püspök képviseli.

A Szentatya szavai szerint a tanulmányi héten szerzett tapasztalatok arra buzdítják a résztvevőket, hogy elmélyítsék a püspök felelősségének és feladatainak szempontjait. Elmélyül bennük az a tudat is, hogy nem egyedül kormányozzák Isten rájuk bízott népét, hanem a kegyelem segítségével támaszra találnak a Pápában és püspöktestvéreikben. Rómában, a katolicizmus központjában, még jobban érzékelik Isten népének egyetemességét. A Pápa köszönetét fejezte ki Giovanni Battista Re bíborosnak, a püspöki kongregáció prefektusának üdvözlő szavaiért, illetve köszöntötte Leonardo Sandri érseket, a Keleti Kongregáció prefektusát.

A püspökszentelés napján, még a kézrátétel előtt, az egyház megkérdezi a jelöltet, hogy készen áll-e kötelezettségei vállalására. Ezek között szerepel az evangélium hűséges hirdetése, a hit megőrzése, valamint a kitartó ima a mindenható Istenhez szent népe javára. A Pápa beszédének központi témájául a Püspök imájának apostoli és lelkipásztori jellegét választotta.

Az Apostolok példáját követve utódaiknak, a püspököknek is az a feladatuk, hogy mindenekelőtt Krisztussal legyenek, jól megismerjék őt, és részeseivé váljanak szeretetmisztériumának, az Atyával való bizalommal teli kapcsolatának. Legbensőbb, személyes imájában minden hívő, de a püspök még inkább, arra kapott meghívást, hogy növekedjen az Istenhez fűződő gyermeki kapcsolatban. A püspök Jézustól tanulja meg a bizalmat, a hűséget, az Atyával szembeni magatartást.

Az Apostolok jól megértették, hogy az imában felismert dolgok hirdetése előbbre való sok más tevékenységnél, mert elhatározták: „Mi (pedig) majd az imádságnak és az ige szolgálatának szenteljük magunkat”. (ApCsel 6,4). Ez az apostoli program korunkban is rendkívül időszerű – mondta a Szentatya. Ma a püspöki szolgálatban sok időt vesznek igénybe a szervezési szempontok, a főpásztoroknak sokrétű munkát kell végezniük, de az Apostolutódnak életében Istennek kell fenntartania az első helyet.

XVI. Benedek utalt Deus caritas est kezdetű enciklikájára, amelyben Jákob létrája bibliai epizódján keresztül mutatott rá, hogy a püspök az ima révén válik fogékonnyá minden ember iránt. Az ima a szeretetre nevel, megnyitja a szívet a lelkipásztori szeretet számára, hogy a püspök minden hozzá forduló személyt be tudjon fogadni. A püspök, akinek lelkét a Szentlélek alakítja ki, az isteni kegyelem balzsamával nyújt vigaszt, az isteni Szó fényével gyújt világosságot, kiengesztelődéssel építi a testvéri közösséget. A püspök imájában különleges helyet foglaljanak el papjaik, hogy mindig kitartóak legyenek hivatásukban és hűségesek a rájuk bízott küldetésben. A püspökök továbbá szüntelenül imádkozzanak új hivatásokért a szent szolgálat számára.

A munus sanctificandi, a megszentelés szolgálata arra is kötelezi a főpásztorokat, hogy legyenek az ima előmozdítói a társadalomban. A nagyvárosokban, ahol működnek, az emberek gyakran úgy élnek, mintha Isten nem létezne. A főpásztorok teremtsenek helyet és alkalmat az ima számára. Mindenekelőtt székesegyházuk legyen az ima példaadó otthona, ahol az egyházmegyei közösség, püspöke vezetésével dicsőíti Istent, és hálát ad neki az üdvösség művéért.

„Püspökök, legyetek az ima emberei!” – a Pápa ezekkel a szavakkal foglalta össze beszédének lényegét. Mózeshez hasonlóan ég felé tárt kézzel imádkozzanak, miközben híveik megvívják a hit jó harcát. Máriát követve minden nap dicsőítsék Istent üdvözítő tevékenységéért, amelyet az egyházban és a világon kifejt – mondta végül a Szentatya, majd áldását adta az elmúlt évben kinevezett püspökökre.