"Hogyan állíthatjuk, hogy a demokráciát védelmezzük, miközben mi magunk alapjaiban fenyegetjük azt?" - a Pápa beszéde a kereszténydemokrata politikusokhoz

Pénteken délben XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadta a Nemzetközi Demokratikus Centrum más néven Kereszténydemokrata Internacionálé mintegy 200 tagját, közöttük Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt, aki a nemzetközi szerv egyik alelnöke.

A politikai szervezet, amelynek célja, hogy világszerte előmozdítsa a kereszténydemokrata politikát, római ülésén megerősítette elnöki tisztségében Pier Ferdinando Casinit, az olasz kereszténydemokrata párt vezetőjét. Az elnök a Szentatyához intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a szervezet továbbra is küzd minden olyan politika ellen, amely fenyegető veszélyt jelent az emberek számára.

XVI. Benedek pápa örömmel üdvözölte a keresztény politikusokat:
„Az Önök látogatása alkalmat ad arra, hogy felhívjam figyelmüket néhány értékre és ideálra, amelyeket Európában és az egész világon a keresztény hagyomány alakított ki döntő módon.”
A Nemzetközi Demokratikus Centrum tagjai mindnyájan osztoznak az olyan alapelvekben, mint a személy központi szerepe, az emberi jogok tiszteletben tartása, az elkötelezettség a békéért, az igazság előmozdítása mindenki számára. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az alapelvek szoros kapcsolatban állnak egymással. Az emberi jogok megsértésével maga a személy méltósága csorbul. Ha az igazságosság nem áll szilárd talajon, akkor veszélybe kerül a béke is. Az igazságosság csak akkor mondható valóban emberinek, ha etikai és erkölcsi alapját a személy és a személy elidegeníthetetlen méltósága képezi – állapította meg beszédében XVI. Benedek. A Nemzetközi Demokratikus Centrum (IDC) (Kereszténydemokrata Internacionálé) tagjainak munkáját ma még nehezebbé teszik a közösségeinket érintő változások. A Pápa arra buzdította a kereszténydemokrata politikusokat, hogy folytassák tovább erőfeszítéseiket a közjó szolgálatában. Ne engedjék, hogy terjedjenek és megerősödjenek olyan ideológiák, amelyek elhomályosítják, vagy megzavarják az emberek lelkiismeretét és az igazságról, a jóról megtévesztő képet alkotnak. Gazdasági téren van például egy olyan irányzat, amelyik a jót a nyereséggel azonosítja, figyelmen kívül hagyva az ethoszt. Mások azt tartják, hogy az emberi értelem, mivel képtelen az igazság megismerésére, nem törekedhet a személy méltóságának megfelelő jóra sem. Van, aki törvényesnek tekinti az emberi élet kiküszöbölését mind megszületése előtt, mind pedig utolsó fázisában. Aggasztó továbbá a család válsága. A család egy férfi és egy nő felbonthatatlan házasságára épülve alkotja a társadalom alapsejtjét. A tapasztalat szerint, amikor az emberről szóló igazságot meggyalázzák, amikor a családot alapjaiban ássák alá, akkor magát a békét fenyegeti veszély.

A Szentatya ezután a vallásszabadság védelmének kérdését elemezte. Olyan jogról van szó, amely eltörölhetetlen, elidegeníthetetlen és sérthetetlen, amely minden ember méltóságában gyökerezik, és amelyet számos nemzetközi dokumentum ismer el, közöttük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ennek a szabadságnak a gyakorlatához tartozik az a jog is, hogy valaki egyik vallásról a másikra térjen, és ezt nemcsak jogilag kell garantálni, hanem a mindennapi gyakorlatban is védelmezni kell. A vallásszabadság ugyanis az emberi teremtmény vele született, Istenre nyitottságából fakad. Mivel Isten a teljes Igazság és a Legfőbb Jó, a transzcendenciára való nyitottság nélkülözhetetlen biztosítékot jelent az emberi méltóság számára. Minden ember szívében ugyanis vannak olyan vágyak és igények, amelyek csak Istenben találnak megértésre és válaszra. Nem lehet tehát Istent száműzni az ember és a történelem látóhatáráról! – hangsúlyozta a Szentatya. Ezért kell elfogadni azt a kérést, amely közös minden hiteles vallási hagyomány számára, hogy nyilvánosan megmutassa önazonosságát, anélkül, hogy álcáznia kellene azt.
A vallások tiszteletben tartása továbbá hozzájárul ahhoz, hogy megcáfolja azt a gyakran elhangzó szemrehányást, hogy elfeledkeztünk Istenről. Egyes terrorista hálózatok ürügyként ezzel indokolják fenyegetéseiket a nyugati társadalmak biztonságát illetően. A terrorizmus rendkívül súlyos jelenség, amely gyakran Istent eszközként akarja felhasználni, és semmivel sem indokolhatóan megveti az emberi életet.

A társadalomnak természetesen joga van ahhoz, hogy megvédje magát, de ezt a jogot, mint az összes többit, az erkölcsi és törvényes szabályok maradéktalan tiszteletben tartásával kell gyakorolni, a célkitűzéseket és a felhasználandó eszközöket illetően is. A demokratikus rendszerekben soha nem indokolható az erőszak alkotmányellenes használata. Hogyan állíthatjuk magunkról, hogy védelmezzük a demokráciát, miközben mi magunk alapjaiban fenyegetjük azt? – tette fel a kérdést a Pápa. Fáradhatatlanul óvni kell tehát a társadalomnak biztonságát, védelmezve minden személy elidegeníthetetlen jogait. A terrorizmus ellen határozottan és hatékonyan kell küzdeni, annak tudatában, hogyha a rossz egy mindent ellepő misztérium, az emberek szolidaritása a jóságban még annál is elterjedtebb misztérium.

A katolikus egyház társadalmi tanítása erre vonatkozóan hasznos javaslatokat tartalmaz, amelyek előmozdítják a biztonságot és az igazságosságot mind országos, mind nemzetközi szinten. Kiindulópontjuk az értelem, a természeti jog és az evangélium, vagyis mindaz, ami megfelel minden egyes ember természetének, és azon túl mutat. Az egyház tudja, hogy nem tartozik feladatai közé tanításának politikai érvényre juttatása: célja, hogy szolgálja az lelkiismeretének képzését a politikában, és hozzájáruljon ahhoz, hogy növekedjen az igazságosság valós igényeinek érzékelése. Arra serkenti az embereket, hogy ezek alapján cselekedjenek még akkor is, amikor ez ellentmond személyes érdekeiknek. Az egyházat küldetésében az Isten és az emberek iránti szeretet vezérli, és az a vágy, hogy együttműködjön minden jóakaratú emberrel egy olyan világ építésében, amelyben megóvják minden személy méltóságát és elidegeníthetetlen jogait. A Krisztushívőktől az egyház azt kéri, hogy ma még nagyobb bátorsággal és nagylelkűen tegyenek tanúságot a hitről. A keresztények következetessége ugyanis nélkülözhetetlen a politikai életben is ahhoz, hogy az apostoli elkötelezettség „sója” ne veszítse el „ízét” és az evangéliumi eszmék „világosságát” ne homályosítsa el a mindennapi életben a pragmatizmus, a haszonelvűség, a gyanakvás vagy a gyűlölet.

A Pápa végül ismételten köszönetét fejezte ki a kereszténydemokrata internacionálé tagjainak látogatásukért, és Isten áldását kérte az ember és a közjó érdekében kifejtett nemes tevékenységükre.