„Istenélmény ma és kármelita misztika” – a sarutlan kármelita rend nemzetközi szemináriuma
Bosznia-Hercegovinában
Az utóbbi években Bosznia-Hercegovinát szinte kivétel nélkül csak háborúk kapcsán
emlegették. Jól esik ezért most felfigyelni arra, hogy Boszniában más események is
vannak, pl. szeptember 16-tól 22-ig nemzetközi szemináriumot tartanak Hercegovinában,
a festőien szép Zidine helységben, pontosabban az ottani új kármelita rendházban.
A szeminárium kerettémája: “Istenélmény ma és kármelita misztika”. A lelkiségi tanulmányi
hét bevezető előadását P.Luigi Borriello, a Szentté avatási Kongregáció konzultora
tartotta a misztikus tapasztalat és a misztikus teológia címmel. A jelenlegi szeminárium
folytatása a 2003-ban Würzburg mellett megtartott nemzetközi kongresszushoz viszonyítva.
Arra a kérdésre kívánnak válaszolni, hogy mit adhat ma a kármelita misztika
a jelenlegi történelmi kulturális környezetben a különféle vallási, keresztény misztika
számára. A szemináriumon részt vesz P. Szentmártoni Mihály jezsuita is,
a Pápai Gergely Egyetem professzora, rádiónk külső munkatársa, akit megkértünk, ismertesse
röviden olasz nyelvű előadásának főbb pontjait:
„Az előadás,
melynek címe „Keresztény misztika és egészség”, elsősorban lélektani szempontból vizsgálja
a misztika és egészség közötti összefüggést, vagyis a személynek az egészséghez, ill.
betegséghez való viszonyulását. A misztika tanulmányozásának történetében e téren
két ellentétes nézet figyelhető meg. Az egyik nézet szerint a misztikus megtapasztalása
igen gyakran beteges személyiségstruktúrához, vagy szervi betegséghez kötődik. A másik
nézet az ellenkező irányba mutat: a misztikusoknál megfigyelhető betegségek a misztikus
megtapasztalás következménye, nem pedig okozója, mivel a misztikus megtapasztalás
annyira igénybe veszi a szervezetet, hogy az nem képes elviselni a lelki-szellemi-pszichológiai
megerőltetést.
A szerző előadásában egy harmadik utat nyit meg: a szenvedés
misztikájában maga a betegség válik a misztikus lelkiség hordozójává. Ennek a lelkiségnek
hat mozzanatát figyelhetjük meg. Mindenekelőtt a személyben tudatosul Isten feltétel
nélküli szeretete, aminek tükrében hajlandó elfogadni Istentől minden hívást, így
a betegséget is. A betegség elfogadása azonban korántsem könnyű feladat, de amikor
ez megtörténik, a személy szenvedésében a neki szánt életutat ismeri fel és azonosulva
Krisztus szenvedésével üdvösségszerző értéket lát benne. Átélve a lelki sötétség kínját,
végül a szenvedés misztikája a szeretetben való önátadásban éri el tetőfokát. A szerző
ezt a lelkiségi dinamizmust három kortárs misztikus példáján keresztül mutatja be:
Boldog Mária Terézia Tauscher anya a kármelita lelkiséget, Concetta Bertoli olasz
harmadrendi fiatal nő a ferences lelkiséget, Chiara Badano 17 éves lány pedig a fokoláré
lelkiséget képviseli. Közös vonásuk, hogy betegségüket és szenvedésüket szeretettel
fogadták Isten kezéből.”