Szentszéki ENSZ megfigyelő felszólalása az Emberi Jogok Tanácsának 6. genfi ülésén
A megfelelő társadalmi és politikai környezet, amelyben az emberi jogokat elő kell
mozdítani és védelmezni, magában foglalja annak elfogadását, hogy az emberi jogok
kölcsönösen függnek egymástól. Ezek közé tartozik: a vallásszabadság, a más vallásra
való áttérés vagy a vallás elutasítása. Továbbá a nemzetközi normákat át kell alakítani
nemzeti szintű bírói és jogi gyakorlattá minden ember egyenlő javára, védelme és szabadsága
érdekében – hangsúlyozta felszólalásában Silvano Tomasi érsek, a Szentszék állandó
megfigyelője az ENSZ genfi székhelyén.
Az Emberi Jogok Tanácsa szeptember 14-i
ülésén elhangzott beszédében az érsek kiemelte, hogy a vallásszabadság hidat jelent
az emberi jogok különböző kategóriái között. Az alapvető világvallások jelenléte és
befolyása gyakran eszközül szolgál arra, hogy a pozitivista jogrend szubjektív határain
olyan objektív erkölcsi normákkal mutat túl, amelyek az egész emberiség közjavát
szolgálják.
A közhatalmaknak azon kellene munkálkodniuk, hogy a vallásgyakorlat
ne korlátozhassa a polgárjogokat vagy a politikai és intézményes részvételt, illetve
ne használják fel arra, hogy egyénektől vagy közösségektől megvonjanak gazdasági,
társadalmi és kulturális jogokat. A szentszéki megfigyelő felhívta a figyelmet, hogy
a vallásszabadság és a szólásszabadság között nincs ellentét: mindkettő azokhoz az
intellektuális képességekhez tartozik, amelyek a személy köz- és magánszférájában
nyilvánulnak meg.
A nemzetközi lépések és az egyes országok saját kezdeményezéseivel
együtt arra hivatottak, hogy igazságos egyensúlyt teremtsenek a két szabadságjog gyakorlása
között. El kell ismerni, hogy egy vallás hiteles kifejezésének szabadsága közfunkciót
is betölt: hozzájárul a társadalmi kohézióhoz és ebből következően a népek, kisebbségek
és a többség, hívők és nem hívők békés együttéléséhez ugyanabban az országban – mondta
beszéde végén Silvano Tomasi érsek, a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ genfi
székhelyén.