Heiligenkreuz, a Bécsi Erdő misztikus szíve

Vasárnap délután fél ötkor XVI. Benedek pápa fölkereste az osztrák fővárostól 30 km-re található település ciszterci apátságát és találkozik a szerzetesekkel, valamint az ott működő Teológiai Főiskola tanáraival és diákjaival.
A heiligenkreuzi ciszterci apátság honlapján (http://stift-heiligenkreuz.org/Magyarul.180.0.html) a következő leírást találjuk a kolostor-együttes történetéről:
1. III. Lipót őrgróf, a Babenberg-dinasztia sarja 1133-ban megalapította Sattelbachnál a Szent Keresztről nevezett Miasszonyunknak szentelt ciszterci kolostort. Ottó, III. Lipót egyik fia nem sokkal azelőtt maga is ciszterci szerzetes lett Morimondban, és a kolostor megalapítására ő kérte fel apját. 1136-ban meghalt III. Lipót, Klosterburgban temették el, majd 1485-ben avatták szentté. Fia, Ottó Freising püspöke, a középkor legjelentősebb történetírójának számít; boldogként tisztelik, ereklyéje Heiligenkreuzban található.


2. A ciszterci szerzetesrend akkoriban a bencés szerzetesség új és életerős reformmozgalmaként jött létre. Maga a „ciszterci” név az 1098-ban  Dijon mellett alapított első kolostor „Cistercium” , franciául „Cîteaux“ nevéből ered.


3. A káptalanterem Ausztria egyik legjelentősebb temetkezési helyszíne, mert itt a legősibb osztrák uralkodónemzedékből nem kevesebb, mint négy babenbergi uralkodó lett eltemetve, nevezetesen IV. Lipót őrgróf, V. Lipót herceg, I. Frigyes herceg, valamint II. Harcias Frigyes herceg. II. Frigyes egy magas sírban nyugszik, mert ő különösen is támogatta a kolostort. Halálával 1246-ban kihaltak a Babenbergek.


4. 1188-ban V. Lipót herceg a kolostornak ajándékozta a nagy Szent Kereszt ereklyét, melyet máig is tisztelnek – ez Krisztus keresztjének a legnagyobb darabja az Alpoktól északra.


5. A ciszterciek Szent Benedeket (†547) és Szent Bernátot (†1153) saját lelki atyjukként tisztelik. Szent Benedeket fekete kukullában, széttört serleggel és könyvvel ábrázolják, Bernátot pedig fehér kukullában, amint keresztet tart a kezében.


6. Heiligenkreuz a világ legrégibb ciszterci kolostora, mely megalapítása óta folyamatosan működik. 1133 óta naponta hétszer zsolozsmáznak a szerzetesek. 5.15-kor kezdik az úgynevezett „kórusimá”-t, másnéven zsolozsmát. A napot a Completorium (Befejező imaóra) zárja 20.15-kor. Az éjszakát a szent hallgatás uralja.


7. A Babenbergek olyannyira támogatták Heiligenkreuzot, hogy az több kolostor alapítását eredményezte: Zwettl Alsó-Ausztriában (1138), Baumgartenberg Felső-Ausztriában (1142), Cikádor Magyarországon (1142), Marienberg a mai Várvidéken (1197), Lilienfeld Alsó-Ausztriában (1202), Goldenkron Csehországban (1263), a Mürz melletti Neuberg Stájerországban (1327). Napjainkban is a heiligenkreuzi konvent a számadatokat tekintve a legnagyobb Ausztriában. 1988-ban még egy új kolostort is alapíthattak a Ruhr-vidéki Bochumban, Stiepel néven.


8. A 12-13. századi román-gótikus  apátsági templom a maga szerény magasztosságával a ciszterciek építészetének ideálját mutatja be:  festmények és díszítések nélküli, puszta kövekből felépített templom  az Isten dicsőítésének a helye.


9. A román kori nyugati homlokzat három ablaka a Szentháromság Istent jelképezi. Lenyűgöző, ahogy a húsvéti időben a lemenő nap sugarai a három ablakon keresztül megvilágítják a vesperást imádkozó szerzeteseket.


10. A ciszterciek mindmáig a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból élnek. Heiligenkreuz a „bécsi erdő kolostora“ (Wienerwald), hisz maga a „Wienerwald“ (latinul: silva wiennensis) kifejezés először 1332-ben a kolostor egy oklevelében szerepel.


11. 1187-ben az apátsági templomot, 1240-ben pedig a kolostor-együttest szentelték fel; végül 1295-ben a lenyűgözően magas gótikus csarnokszentéllyel kibővített apátsági templomot szentelték fel, melyben az ablakok nagy része eredeti állapotában maradtak meg. A Heiligenkreuzi Apátság manapság a világ egyik legnagyobb középkori kolostor-együttesének számít.


12. A barokk korban néhány művészileg nagy értékű építmény keletkezett, mint pl. a sekrestye. 1683-ban az apátság a törökök ostroma miatt nagy károkat szenvedett, a könyvtár tűz áldozata lett. A felújítás során a középkori kolostormag több barokk udvarral egészült ki.


13. A 18. század legnagyobb heiligenkreuzi barokk művésze a velencei Giovanni Giuliani volt, ő készítette szinte az összes a kolostort ma is díszítő szobrot és plasztikát, többek között a Szentháromság szobrot, a lábmosást ábrázoló csoportot a kerengőben, valamint a stallumokat.  Giuliani felesége halála után, mint familiárus csatlakozott a kolostorhoz. Híres festők, mint pl. Michael Rottmayr, Martino Altomonte és Georg Andreas Washuber is dolgoztak a kolostor számára. Giuliani és Altomonte az apátság templomában vannak eltemetve.


14. 1780-től 1790-ig II. József császár, Mária Terézia császárnő fiának, uralkodása alatt a Heiligenkreuzi Apátságot a feloszlatás veszélye fenyegette. A felvilágosodás világnézete kedvezőtlenül hatott a kolostori szellemre; az állam beavatkozott a hitbeli és az egyházfegyelmi életbe. Ellenreakcióként 1802-ben megalapították a szerzetesek utánpótlását biztosító Teológiai Intézetet. Ez a létesítmény ma Filozófiai és Teológiai Főiskolaként működik, több mint 100 papnövendéke és szerzetes hallgatója van.


15. II. József uralkodása alatt külső lelkipásztori feladatok ellátását kellett átvenniük: az apátságra több plébánia ellátását bízták. Ma összesen 19 plébániát látnak el a ciszterciek a Fertő-tó és a Wienerwald között.


16. A 19. sz. végen az apátsági templom barokk berendezését eltávolították, s helyette egy neogótikus oltár-együttest alakítottak ki– a főoltár fölé baldachin került.


17. 1938 és 1945 között az apátság fennállása veszélybe került. A nácik a kolostor nagy részét kisajátították, több szerzetest letartoztattak. A II. világháború után Karl Braunstorfer reformapát (1945-1968) az eredeti szerzetesi szellem megerősítésén fáradozott. A liturgia teljes mértékben a II. Vatikáni Zsinat szellemében lett megújítva, és egy saját latin breváriumot állítottak össze. A gregorián énekkincs ápolása ma is fontos feladata a heiligenkreuzi szerzeteseknek.


18. Heiligenkreuz ma Európa legnagyobb ciszterci kolostora. A liturgiát Istennel egyesülve és őszinte hódolattal ünneplik a szerzetesek; számos fiatalember van, akik az isteni hívást követve lépnek be a heiligenkreuzi közösségbe. A szerzetesek ugyanakkor nagyon nyíltak a vendégekkel és látogatókkal szemben. A heiligenkreuzi ciszterciek egy nyitott és baráti kapcsolatra törekszenek azokkal az emberekkel, akik a csendet és az Istennel való kapcsolatot keresik.
 
P. Dr. Karl Wallner OCist, 2007