A loretói "repülő" szent ház története

A katolikus hagyomány szerint angyalok repítették 1291 táján Palesztinából Dalmáciába a Szentcsalád názáreti házát, majd Loretóba került, és ma bazilika áll fölötte. Mária házát Názáretben hosszú ideig egy földalatti kripta védte - hála Nagy Konstantin császárnak, aki 312-ben megépíttette az első bazilikát a szent hely fölé. Békés zarándokhely maradt a keresztes háborúk kezdetéig. Assisi Szent Ferenc Szentföldi útja során 1219-ben meglátogatta a házat. 1291-ben, a keresztények Szentföldről való kiűzetése után tartani kellett attól, hogy a házat a törökök lerombolják. Ekkor történt, 1291. májusában, hogy a ház feltűnt Tersattóban, Dalmáciában, feltehetőleg a Szentföldről menekülő keresztényeknek köszönhetően. Három évig maradt Dalmáciában, majd a tengeren Itáliába szállították. Először Recanati közelébe, majd néhány kilométerrel arrébb, mai helyére: Loretóba került.
A ház eredete vita tárgya, bár méretei és építőanyaga alapján megegyezik a názáreti házakkal. Az évszázadok folyamán zarándokhellyé vált, ahol többek között Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp, Kapisztrán Szent János is járt. Számos pápa csodás gyógyulását is a kegyhelynek tulajdonítják. 1669-ben a loretói litánia liturgikus használata elfogadottá vált, mely egyike az öt hivatalosan elfogadott litániának.
A helységhez kötődik az angolszász világban ismert Loretói nővérek név is. Írországban alakult meg a rend 1822-ben, melyet a Loretói Ház néven is ismernek. Házaik és iskoláik a világ minden részén megtalálhatók. A Loretói Szüzet a pilóták védőszentjének is tartják.