Ünnepi szentmise a toscanai Monte Oliveto bencés apátságában

Múlt vasárnap, augusztus 19-én George Cottier bíboros, a Pápai Ház nyugalmazott teológusa ünnepi szentmisét mutatott be a Siena melletti Monte Oliveto apátság alapítójára, Bernardo Tolomeire emlékezve. Az időközben boldoggá avatott Bernardo Tolomei a XIV. században alapította meg a Monte Oliveto-i Szűz Mária apátságot.

Cottier bíboros az ünnepi szertartás során mondott homíliájában azt emelte ki, hogy Bernardo Tolomei életpéldája semmit sem veszített időszerűségéből, hiszen ő a keresztény ember számára a legbiztosabb utat ajánlotta: a Krisztussal való közösséget az alázat szellemében.

Giovanni, szerzetesi nevén Bernardo Tolomei Sienában született 1272-ben, gazdag nemes családban. 41 éves korában elhagyta dicsőséggel övezett életét és a Sienától mintegy 30 kilométerre fekvő néptelen Acconában telepedett le, két arisztokrata ifjúval Patrizio Patrizivel és Ambrogio Piccolominivel együtt. Egy barlangot választottak lakhelyül és ettől kezdve az imádságnak, elmélkedésnek és a kétkezi munkának szentelték életüket.

Rövid időn belül sokan csatlakoztak hozzájuk, ezért 1319 márciusában Giovanni Tolomei, aki a Szent Bernát iránti tiszteletből felvette a Bernardo nevet a helybeli, arezzói püspök jóváhagyásával megalapította az apátságot, melynek a Monte Uliveto nevet adta, az Olajfák hegyére való nyilvánvaló utalással. A monostort Bernardo a Szent Szűz oltalma alá helyezte és világosan megfogalmazta, hogy Szent Benedek reguláját akarja követni. Bernardo kicsi gyermekkorától nagy tiszteletet táplált a Boldogságos Szűz iránt.

Az apátság egyik jellemző vonása ezért a rendkívüli Mária tisztelet, amelyet a szerzetesek fehér habitusa is jelez. Bernardót 1326-ban apáttá választják és ezt a hivatalát haláláig megtartja. A nagy pestisjárvány őt sem kíméli meg. Elhagyja világtól elzárt biztos helyét, Monte Olivetót és a járványtól sújtott sienai monostorba siet, ahol a pestis betegek ápolása közben őt is eléri a halálos betegség 1348-ban.