XVI. Benedek jobban kedveli a fogalmakat a képeknél, ezért a média nem tudja követni őt

Az Il Tempo konzervatív olasz napilap augusztus 12-ei számában ezzel a címmel közölt hosszú elemzést a jelenlegi Pápa és a média viszonyáról. A kiindulási pontot az adta, hogy a Roma Tre állami egyetemen júliusban védtek meg egy kommunikáció-elméleti szakdolgozatot, amely az első rendszerezett mérlegnek tekinthető XVI. Benedek és a média kapcsolatáról. Ehhez a hallgató 917 cikket vizsgált meg, amelyek közül 222 címlapon jelent meg.

A kutatás a média szempontjából hét kulcs fontosságú pillanatot emelt ki XVI. Benedek pápaságából: megválasztása, a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos olasz népszavazás, a Deus caritas est k. enciklika, a regensburgi beszéd, a törökországi apostoli út, Wielgus érsek lemondása a varsói székről, valamint Európa keresztény gyökerei. Ezek közül megválasztása (34%) és a regensburgi beszéd (33%) kapott legnagyobb teret a médiában. Az adatokból a tanulmány levonja az első következtetéseket: a szavak Pápája nehezen juttatja el a médiába és a közvéleményhez legelmélyültebb és legtisztultabb gondolatait.

A kutatás során a szerző kikérte öt olasz Vatikán-szakértő véleményét a Pápa illetve a Szentszék sajtóhoz való viszonyáról. Az Il Corriere della Sera liberális napilap újságírója a következőket nyilatkozta: „Federico Lombardi atya úgy áll XVI. Benedek mellett, mint Navarro-Valls állt II. János Pál mellett.” Az Il Foglio napilap szerint: „Ratzinger pápa nyilvános megjelenéseinek több résztvevője van, mint elődjének”. Az Il Manifesto kommunista napilap Vatikán-szakértője szerint XVI. Benedek pápaságának egyik jellegzetessége az értelem erőteljes hangsúlyozása. A jelenlegi kultúra azonban nehezen fogad el egy egyetemes értelem fogalmat. Az Avvenire katolikus napilap szerint a médiában jelentős nehézséget okoz az egyházi kommunikációt és a Vatikánt érintő témák közvetítése. Az újságírók érdeklődése inkább a politikai-szociális témák felé fordul. A La Repubblica baloldali napilap újságírója szerint különbséget kell tenni olasz és külföldi média között a kérdés terén. A nemzetközi sajtóban a Pápa megjelenése drasztikusan csökkent – állítja.

A Pápa és a média kapcsolatáról a felmérés elkészítője megkérdezte P. Federico Lombardi jezsuitát, a Szentszék Sajtótermének igazgatóját, aki hangsúlyozta, hogy talán éppen a pápai beszédek gazdagsága és összetettsége teszi nehézzé rövid összefoglalásukat. Emiatt lehetséges az, hogy az újságírók számára hiányzik a szlogen, az a szó vagy gesztus, amelyben hatékonyan tudnák összegezni a beszédeket. Ugyanez vonatkozik a képekre is. XVI. Benedek pápa a Kék Mecsetben egy kicsit olyan, mint II. János Pál volt a jeruzsálemi siratófalnál. Egy ilyen jellegű képpel eredményesebben megoldódott a muzulmánokkal folytatott kommunikáció, mint ötven dokumentum vagy beszéd által. Tehát XVI. Benedek pápában is megvan a képiségnek ez az ereje. A személyiség, a karizma a döntő – hangsúlyozta Lombardi atya. II. János Pál lelkipásztor volt, XVI. Benedek nagy teológus. Eltérő a személyiségük és ennek következtében különböző módon kell őket értékelni is.

II. János Pál pápa szentszéki szóvivőjét, Joaquín Navarro-Valls-t is megkérdezték a pápaság és a média viszonyáról. Véleménye szerint az emberiség jelenlegi pillanatában világviszonylatban nincs egyetlen intézmény sem, amely erősebben hangsúlyozná az emberi élet értékét. A katolikus egyház sokkal többször teszi ezt, mint az ENSZ, az UNESCO vagy bármely más nemzetközi szervezet. És az emberek ezt látják. Az Egyháznak nemcsak üzenete van, de magában foglalja az értékek univerzumát, amelyek elsősorban emberiek és aztán keresztények. XVI. Benedek pápa különleges figyelmet szentel a racionalitás fogalmának. Első helyen áll számára az értelem, azután következik a hit által megvilágosodott értelem – vélekedett Joaquín Navarro-Valls, korábbi szentszéki szóvivő.