A szeretet, Isten látszólagos gyöngesége legyőzi a féktelen önzés, a terror és az
erőszak hatalmát – mondta a Pápa a Nagyboldogasszony ünnepén bemutatott szentmisén
Az emberiség egész történelme harc két szeretet között: az egyik Isten szeretete,
amely egészen önmaga feláldozásáig megy el, a másik az önszeretet, amely Isten megvetéséhez,
mások gyűlöletéhez vezet – mondta XVI. Benedek pápa szerdán reggel, a Castel Gandolfó-i
Villanovai Szent Tamás plébánián bemutatott szentmisén, Mária Mennybevételének ünnepén.
A Szentatya leszögezte, hogy ez az ünnep a bizalomra szólít fel bennünket, mert a
szeretet, Isten látszólagos gyöngesége, végül legyőzi a gyűlölet és az erőszak abszolútnak
tűnő hatalmát. Délben, az Úrangyala elimádkozásakor a Pápa köszöntötte a közép-európai
fiatalokat, akik ezekben a napokban a mariazelli kegyhelyen tartották zarándoklatukat.
A Pápa a reggeli szentmisén gondolatait a Jelenések könyvéből vett szakaszhoz fűzte:
a napba öltözött asszony Isten szeretetét jelképezi, a tűzvörös sárkány pedig az önszeretetre
utal. A sárkány alakjával Szent János a keresztényüldöző római császárok, mint Néró
és Domicián hatalmát akarta jelölni, amely úgy látszott, hogy korlátlan katonai, politikai,
gazdasági és ideológiai téren egyaránt.
Ezzel a hatalommal szemben a hit,
az egyház úgy tűnt, mint egy védtelen asszony, akinek még a túlélésre sincs lehetősége,
még kevésbé a győzelemre. Ki tudott volna szembeszállni ezzel a mindenütt jelenlévő
hatalommal, amely látszólag mindenható volt? Tudjuk azonban, hogy végül a védtelen
nő győzött, nem pedig az önzés, a gyűlölet. Isten szeretete győzött és a római birodalom
megnyílt a keresztény hit számára – mondta homíliájában a Pápa.
A sárkány
tehát az abszolút önzést, a rémuralmat, az erőszakot jelképezi, de képviseli minden
idők keresztényellenes diktatúráját, mint a nácizmus és a sztálinizmus, az elmúlt
évszázadban. Ma a sárkány új formákban létezik, mint például a materialista ideológiákban,
amelyek azt hangoztatják, hogy abszurd Istenre gondolni, vagy parancsolatait megtartani,
amelyek már a múlthoz tartoznak. Csak annak van értelme, ha éljük saját életünket,
ha az élet rövid pillanatában mindent magunkhoz ragadunk, amit csak lehet. Csak a
fogyasztásnak, az önzésnek, a szórakozásnak van értelme. Ez az élet. És ma ismét úgy
tűnik, hogy nem lehet ellenszegülni az uralkodó felfogásnak, amely mindenütt jelen
van a média révén. Ma is abszurdnak tűnik egy olyan Istenre gondolni, aki megteremtette
az embert, aki gyermekké lett és aki a valódi uralkodóvá vált. Ma is legyőzhetetlennek
tűnik ez a hatalmas sárkány, de ma is igaz az, hogy Isten erősebb a sárkánynál, ma
is igaz, hogy a szeretet legyőzi az önzést.
A Pápa ezután a napba öltözött
asszonyról elmélkedett, aki Isten világosságából él, és lába alatt a hold, mert maga
mögött hagyta a halált. Ez az asszony bátorít minket és azt mondja, hogy végül a szeretet
fog győzni. Az asszony fájdalommal szüli meg gyermekét, ami a minden idők zarándok
egyházát jelképezi. Minden nemzedékben újra meg kell szülnie Krisztust és nagy fájdalommal
kell elvinnie őt a szenvedő világhoz. Az egyházat minden idők sárkánya üldözi, de
az egyház mindig Isten világosságából él. Ezért minden nehézség között az egyház győz
a gyűlölet és az önzés minden ideológiájával szemben. A sárkány ma is fel akarja falni
a gyermekké vált Istent, de ne féljünk, mert ez a látszólag gyönge Isten ma is erős,
ő jelenti az igazi erőt – folytatta homíliájában a Szentatya.
Mária Mennybevételének
ünnepe tehát a bizalomra szólít fel bennünket és arra, hogy kövessük Mária példáját.
Mária maga mondta: Íme, az Úrnak szolgáló leánya. A szeretet útjára lépni annyit jelent,
hogy elveszítjük önmagunkat, de valójában ez az egyetlen útja annak, hogy megtaláljuk
önmagunkat, hogy megtaláljuk a valódi életet.
Mária Mennybevétele az öröm
ünnepe – mondta végül a Pápa, összefoglalva homíliájának lényegét: a szeretet erősebb
a gyűlöletnél.