Kis Szent Teréz ereklyéje Magyarországon - interjú François Léthel kármelita teológussal

Magyarországra érkezik Lisieux-i Szent Teréz ereklyéje. A budapesti városmissziót megelőzően elsőként a Pécsi Egyházmegye fogadja augusztus 29-én az ereklyét, majd a Veszprémi és az Egri Főegyházmegye, a Váci Egyházmegye és végül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hívei róhatják le tiszteletüket a relikvia előtt.

A látogatáshoz kapcsolódóan elkészült a missziók védőszentjének honlapja, a www.kisterez.hu

 
"…egy és egyetlen misszió nem elégítene ki engem, én egyszerre szeretném az Evangéliumot hirdetni mind az öt világrészben egészen a legeldugottabb kis szigetekig… Én nemcsak néhány évig szeretnék misszionárius lenni, hanem a világ teremtésétől az idők végezetéig"- vallotta Kis Szent Teréz.
Megkerestük François Léthel francia kármelitát, hogy hallgatóink számára világítsa meg a szentek, az ereklyetisztelet és a miszticizmus jelentőségét. Léthel atya huszonöt éve él Rómában, a Theresianum Pápai Fakultás dogmatikus és spirituális teológia tanára. Tagja a Pápai Teológiai Akadémiának, továbbá a Szentté avatási Kongregáció konzultora.
François Léthel: Nagyon érdekelnek a szentek, mert véleményem szerint ők a valódi teológusok. Ezt bizonyítja az is, hogy VI. Pál Sziénai Szent Katalinnak és Avilai Szent Teréznek az egyházdoktor címet adományozta. Zseniális nők voltak, akik azonban nem végeztek teológiai tanulmányokat. Ezt követően II. János Pál pápa adományozott egyházdoktori címet Lisieux-i Kis Szent Teréznek, vagyis ugyanazzal a címmel ruházta fel, amivel Aquinói Szent Tamás és Szent Ágoston is rendelkezik.
Mindenki, aki szeret, Istentől született és ismeri Istent. Aki nem szeret, az nem ismeri Istent, mert ő maga a szeretet. A teológia az Isten ismerete, ami nemcsak a hittől függ, hanem sokkal inkább a szeretettől. Az említett szentek és a misztikusok végtelen szeretettel vannak Isten és testvéreik iránt, ami képessé teszi őket arra, hogy behatoljanak Isten szívének mélységeibe.
VR: Ehhez kanonizált szentnek kell lenni?
François Léthel: Mindnyájan meghívást kaptunk az életszentségre - ez a zsinat egyik alapvető tanítása. És ne felejtsük el, hogy külön ünnepe van Mindenszenteknek is. Az ismert szentek lényegében csak a "jéghegy csúcsát" jelentik. Amikor a Pápa elismeri, hogy az illető személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, az egyház garantálja, hogy a szóban forgó személy valóban szentéletű volt.
VR: Hogyan lett egyházdoktor Kis Szent Teréz, aki egész életében a kolostor falai között élt?
François Léthel: Valóban, az ő esete rendkívülinek mondható. Ez a fiatal kármelita huszonnégy éves korában halt meg a XIX. század végén egy vidéki, zárt közösségben. Nagyon sok írást hagyott maga után. Összes művének tudományos igényű kiadása több mint ezer oldalt foglal magába. Lelki géniusznak nevezhetjük őt, akinek egyházra gyakorolt hatását Assisi Szent Ferencéhez hasonlíthatnánk. A világ egyik legkedveltebb szentje. Amikor 1897-ben meghalt, még csak a saját közösségében ismerték, temetésén nagyon kevesen vettek részt. Halála után egy évvel jelent meg "Egy lélek története" c. önéletrajzi írása, ami azonnal óriási siker lett. Minden európai nyelvre lefordították. Isten népe azonnal nagyra értékelte a művet, és ma már minden nyelven olvasható.
VR: Tudjuk, hogy Kis Szent Teréz nagyon sokat szenvedett életében. Szenvedés nélkül tehát nem lehet eljutni Isten megismerésére? Nem tapasztalhatjuk meg azt a hatalmas szeretetet, amellyel Isten van az emberiség iránt?
François Léthel: Valóban nem. Jézus azt mondja: ha valaki követni akar engem, vegye magára a keresztjét. A Rózsafüzér imádság is azt fejezi ki, hogy a tanítvány Krisztussal együtt megéli az öröm, a fájdalom, a világosság és végül a dicsőség titkait is. Mindenesetre a kereszt állandóan jelen volt Lisieux-i Kis Szent Teréz életében.
VR: Hogyan vált a missziók védőszentjévé, ha soha nem hagyta el a kolostort?
François Léthel: Ez is egy ellentmondás. XI. Piusztól kapta a missziók védőszentje címet, amellyel a jezsuita Xavéri Szent Ferenc is rendelkezik, aki eljutott egészen Japánig hittérítő küldetése során. Annak ellenére, hogy Teréz a kolostor falai között élt egész életében, imáiban olyan missziós nyitottság jellemezte őt, amely Krisztus misztériumának szemlélődéséből fakadt. Látta Jézus végtelenül irgalmát, aki mindenkiért meghalt. Ezért szenvedélyesen arra vágyott, hogy mindenki üdvösségéért imádkozzon és feláldozza életét.
VR: Szent Teréz ereklyéi hamarosan Magyarországra is eljutnak. Mit kell tudni a helyes ereklyetiszteletről?
François Léthel: Már az első keresztények is nagy tisztelettel adóztak a vértanúk emléke előtt. A keresztény világnézet szerint a test szent. Jézus saját testével és vérével táplál minket. Teste feltámad. Mária is megdicsőül testében mennybe vételekor. A mi testünk is feltámad. Számunkra a szentek ereklyéi nem csupán a test maradványai, hanem azt is jelentik, hogy testük feltámadásra hivatott. Kis Szent Teréz ereklyéinek zarándoklata azért is nagyon sajátságos, mert - főleg az ősegyházban volt így - nem szokás elmozdítani az ereklyéket az eredeti helyükről. Teréz azonban egy modern szent, és ereklyéi csaknem húsz éve járják a világot. Kezdetben nem támogattam a kezdeményezést, mert furcsálltam, de aztán többször részt vettem ezeken a zarándoklatokon Olaszországban, Franciaországban. Azt tapasztaltam, hogy ahol megfordulnak ezek a relikviák, nagyon nagy tömegeket vonzanak. Mi, papok ilyenkor gyóntatás közben sok megtérés tanúi lehetünk. Magyarországon is minden bizonnyal nagyon jelentős lesz ez az esemény. Kis Szent Teréz, a missziók védőszentje ereklyéinek zarándoklatán keresztül maga is misszionáriussá válik. Gyakorlatilag a világ minden részén megfordult ily módon: Oroszországban, Afrikában például Madagaszkár szigetén, Latin-Amerikában és így tovább.
VR: Kis Szent Teréz példája nyomán megállapíthatjuk, hogy vannak ereklyék vagy olyan szentekhez tartozó tárgyak, amelyeknek rendkívüli kisugárzásuk van?
François Léthel: Azt hiszem, igen, mert szent anyagról van szó. Olyan testről, amely részesült a keresztség szentségében, amelyet az Eucharisztia táplált, mely szeretett és szenvedett. Ez a mostani zarándoklat azt is jelenti, hogy Kis Szent Teréz meglátogatja a magyar szenteket. Gondolok például Szent Istvánra vagy Szent Erzsébetre.
VR: Milyen szerepet tölthet be a miszticizmus a harmadik évezred világában, napjaink szekularizált társadalmában?
François Léthel: A miszticizmus a legfontosabb valóság. Mi az életszentség? A szeretet tökéletessége. Minden szent közös nevezője a végtelen szeretet - bármelyik felekezethez tartozzanak is. Ez a miszticizmus lényege. A keresztény miszticizmus a másokkal folytatott párbeszéd legfontosabb eleme, mert minden nagy vallásban megtalálható: a zsidó, az iszlám, a hindu és a buddhista vallásban egyaránt.