2007-08-04 15:23:58

A Rimini Meeting idei magyar vonatkozása Árpád-házi Szent Piroska


Az Adria-parti város a tavalyi találkozón az 1956-os magyar forradalom előtt tisztelgett vándor fényképkiállítással az 50. évforduló alkalmából. Az idei, augusztus 19-től 26-ig tartó rendezvény mottója: „Az igazságra lettünk teremtve”. Az immár 28. alkalommal megrendezésre kerülő Meeting középpontjában tehát az igazság keresése áll, amely az ember öröktől fogva legnagyobb kihívásai közé tartozik. A találkozó honlapján olvashatjuk XVI. Benedek pápa szavait, amelyeket a Pápai Lateráni Egyetem diákjaival folytatott beszélgetése során mondott: „Ha figyelmen kívül hagyjuk az igazságra vonatkozó kérdést, és a konkrét lehetőséget, hogy minden ember eljuthasson az igazságra, akkor életünk biztos vonatkozási pontok nélküli hipotézisek halmazává válik.”

A találkozó programjai között szerepel egy kiállítás az isztambuli Hagia Sofia bazilikáról „ A Bölcsesség színhelye” címmel. A város 331 és 1453 között a kelet-római birodalom fővárosa volt, a bazilikát 532 és 37 között I. Jusztiniánusz uralkodása alatt építették fel. A matematikus Anthemiosz és az építész Iszidórosz tudományos pontossággal kidolgozott, páratlan remekművet hoztak létre, amelyet évszázadokon át az összes építészeti elem tökéletes szintézisének tekintettek. A bizánci bazilika, amelyet a keleti kereszténység minden temploma anyjaként tartanak számon, és amelyet 1453-ban mecsetté alakítottak át, 1934 óta múzeumként működik. 1985-ben az UNESCO felvette a Világörökség listájára.

A kiállítás nagy tablókon mutatja be majd a bazilika egyes részeit, közöttük Árpád-házi Szent Piroska mozaik ábrázolását is.
Szent László király lányát, Piroskát, 1105-ben jegyezték el a bizánci trónörökössel, Ionnész Komnénosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné – Irén – nevet kapta. Férjével együtt megalapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Mindvégig hű maradt hazájához, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Élete vége felé szerzetesi fogadalmat tett és ekkor a Xénia nevet kapta. Halála után az ortodox egyház avatta szentté. Földi maradványait az általa alapított kolostorban helyezték örök nyugalomra.

RealAudioMP3 Marina Ricci, a kiállítás egyik szervezője, az olasz 5-ös tv csatorna Vatikán-szakértője interjút adott a Vatikáni Rádió magyar műsorának a készülő rendezvényről.
Arra a kérdésre, hogy miért esett a választás idén éppen az Isteni Bölcsesség színhelyének tekintett isztambuli bazilikára, a következőket válaszolta:
 
Marina Ricci: - A választás a Szentatya novemberi isztambuli apostoli utazása nyomán született, amikor XVI. Benedek pápa rövid látogatást tett a ma múzeumként működő császári bazilikában, amely Jusztiniánusz idejéből származik, és amelyet II. Konstantin építtetett. Csodálatos alkotásról van szó, amely azonban sajnálatos módon ismeretlen a nagyközönség előtt. Én foglalkozásomat tekintve újságíró vagyok és látom, hogy ami azelőtt közismert volt, arról most egyáltalán nincs tudomásuk az embereknek. A bazilika rendkívül szép, tele van történelmi vonatkozásokkal és időszerű utalásokkal napjaink számára is, így támadt az az elhatározás, hogy ismét felhívjuk rá a közvélemény figyelmét.

VR: - A bazilikát az évszázadok során mecsetté alakították, ma múzeumként működik. Milyen üzenetet hordozhat ez a tény napjainkban, amikor annyi szó esik a kultúrák, civilizációk, vallások közötti párbeszédről?

Marina Ricci: - Azt hiszem, hogy mindenekelőtt egy alapproblémáról kell szólnunk. Ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni, ismernünk kell egymást. Ez nem pusztán találkozást jelent, hanem azt is, hogy törekszünk a másik megértésére, és azt is, hogy ismerjük saját történelmünket. A népek, a személyek nem a nagy semmiből jönnek, hanem egész nemzedékek, évszázados kultúrák állnak mögöttük. Természetesen háborúk, véres viszályok, erőszak és gyűlölet, de csodálatos dolgok is hozzátartoznak a történelemhez. Remélem, hogy a kiállítás hozzájárul ehhez.

VR: - A bazilikát díszítő mozaikok megőrizték Komnénosz császár és felesége, Árpád-házi Szent Piroska, Szent László király leányának történelmi emlékezetét is. Tekinthetünk rájuk úgy, mint a földrész egységének jelképeire? Mondhatjuk azt, hogy a vallás kapcsolja össze Európa két részét, azaz Európa két tüdejét Isten szolgája, II. János Pál pápa kifejezés szerint?

Marina Ricci: - Azt hiszem, igen. Ez volt az egyik oka annak, hogy lefényképeztük ezeket a mozaikokat, hogy mindenki láthassa őket. A vallások, amelyeket az utóbbi években gyakran azzal vádoltak, hogy gyűlölet és erőszak forrásai, valójában nagy kultúrák és civilizációk forrásai voltak. Különösen Európában, de a Boszporusz másik oldalán is. A vallások ma is a kultúra, a civilizáció és a barátság jelentős forrásai lehetnek. Meg kell, hogy mondjam, hogy Szent Irén császárnő képmása nagyon megható az Hagia Sofia bazilikában. Férjével, Komnénosz Jánossal együtt a császárság másik arcát képviselik. Mellettük látható Monomachus császár és felesége, Zoë képmása, Bizánc kissé korrupt arculata. Bizáncnak ugyanis kettős arculata volt, mint ahogy a történelemben és az életben sincs csak fekete vagy csak fehér. Létezik a jó, amely sajnos összefonódik a rosszal is. Szent Irén császárnő arcát nézni ma is megható. Története a végtelen szegénység és szeretet története abban a gazdagságban, amelyben császárnői szerepét betöltötte. Képzeljük csak el azt a luxust, amely a bizánci császári udvart jellemezte. Szent Irén - Piroska - továbbra is megőrizte hitét, és ezért az évszázadokon át egészen a mai napig példát jelent mindenki számára.








All the contents on this site are copyrighted ©.