A Rimini Meeting idei magyar vonatkozása Árpád-házi Szent Piroska
Az Adria-parti város a tavalyi találkozón az 1956-os magyar forradalom előtt tisztelgett
vándor fényképkiállítással az 50. évforduló alkalmából. Az idei, augusztus 19-től
26-ig tartó rendezvény mottója: „Az igazságra lettünk teremtve”. Az immár 28. alkalommal
megrendezésre kerülő Meeting középpontjában tehát az igazság keresése áll, amely az
ember öröktől fogva legnagyobb kihívásai közé tartozik. A találkozó honlapján olvashatjuk
XVI. Benedek pápa szavait, amelyeket a Pápai Lateráni Egyetem diákjaival folytatott
beszélgetése során mondott: „Ha figyelmen kívül hagyjuk az igazságra vonatkozó kérdést,
és a konkrét lehetőséget, hogy minden ember eljuthasson az igazságra, akkor életünk
biztos vonatkozási pontok nélküli hipotézisek halmazává válik.”
A találkozó
programjai között szerepel egy kiállítás az isztambuli Hagia Sofia bazilikáról „
A Bölcsesség színhelye” címmel. A város 331 és 1453 között a kelet-római birodalom
fővárosa volt, a bazilikát 532 és 37 között I. Jusztiniánusz uralkodása alatt építették
fel. A matematikus Anthemiosz és az építész Iszidórosz tudományos pontossággal kidolgozott,
páratlan remekművet hoztak létre, amelyet évszázadokon át az összes építészeti elem
tökéletes szintézisének tekintettek. A bizánci bazilika, amelyet a keleti kereszténység
minden temploma anyjaként tartanak számon, és amelyet 1453-ban mecsetté alakítottak
át, 1934 óta múzeumként működik. 1985-ben az UNESCO felvette a Világörökség listájára.
A kiállítás nagy tablókon mutatja be majd a bazilika egyes részeit, közöttük
Árpád-házi Szent Piroska mozaik ábrázolását is. Szent László király lányát, Piroskát,
1105-ben jegyezték el a bizánci trónörökössel, Ionnész Komnénosszal. A házasság megkötéséhez
Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné – Irén – nevet kapta.
Férjével együtt megalapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Mindvégig
hű maradt hazájához, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom
között. Élete vége felé szerzetesi fogadalmat tett és ekkor a Xénia nevet kapta. Halála
után az ortodox egyház avatta szentté. Földi maradványait az általa alapított kolostorban
helyezték örök nyugalomra.
Marina Ricci,
a kiállítás egyik szervezője, az olasz 5-ös tv csatorna Vatikán-szakértője interjút
adott a Vatikáni Rádió magyar műsorának a készülő rendezvényről. Arra a kérdésre,
hogy miért esett a választás idén éppen az Isteni Bölcsesség színhelyének tekintett
isztambuli bazilikára, a következőket válaszolta: Marina Ricci:
- A választás a Szentatya novemberi isztambuli apostoli utazása nyomán született,
amikor XVI. Benedek pápa rövid látogatást tett a ma múzeumként működő császári bazilikában,
amely Jusztiniánusz idejéből származik, és amelyet II. Konstantin építtetett. Csodálatos
alkotásról van szó, amely azonban sajnálatos módon ismeretlen a nagyközönség előtt.
Én foglalkozásomat tekintve újságíró vagyok és látom, hogy ami azelőtt közismert volt,
arról most egyáltalán nincs tudomásuk az embereknek. A bazilika rendkívül szép, tele
van történelmi vonatkozásokkal és időszerű utalásokkal napjaink számára is, így támadt
az az elhatározás, hogy ismét felhívjuk rá a közvélemény figyelmét.
VR:
- A bazilikát az évszázadok során mecsetté alakították, ma múzeumként működik. Milyen
üzenetet hordozhat ez a tény napjainkban, amikor annyi szó esik a kultúrák, civilizációk,
vallások közötti párbeszédről?
Marina Ricci: - Azt hiszem, hogy mindenekelőtt
egy alapproblémáról kell szólnunk. Ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni, ismernünk
kell egymást. Ez nem pusztán találkozást jelent, hanem azt is, hogy törekszünk a másik
megértésére, és azt is, hogy ismerjük saját történelmünket. A népek, a személyek nem
a nagy semmiből jönnek, hanem egész nemzedékek, évszázados kultúrák állnak mögöttük.
Természetesen háborúk, véres viszályok, erőszak és gyűlölet, de csodálatos dolgok
is hozzátartoznak a történelemhez. Remélem, hogy a kiállítás hozzájárul ehhez.
VR:
- A bazilikát díszítő mozaikok megőrizték Komnénosz császár és felesége, Árpád-házi
Szent Piroska, Szent László király leányának történelmi emlékezetét is. Tekinthetünk
rájuk úgy, mint a földrész egységének jelképeire? Mondhatjuk azt, hogy a vallás kapcsolja
össze Európa két részét, azaz Európa két tüdejét Isten szolgája, II. János Pál pápa
kifejezés szerint?
Marina Ricci: - Azt hiszem, igen. Ez volt az egyik
oka annak, hogy lefényképeztük ezeket a mozaikokat, hogy mindenki láthassa őket. A
vallások, amelyeket az utóbbi években gyakran azzal vádoltak, hogy gyűlölet és erőszak
forrásai, valójában nagy kultúrák és civilizációk forrásai voltak. Különösen Európában,
de a Boszporusz másik oldalán is. A vallások ma is a kultúra, a civilizáció és a barátság
jelentős forrásai lehetnek. Meg kell, hogy mondjam, hogy Szent Irén császárnő képmása
nagyon megható az Hagia Sofia bazilikában. Férjével, Komnénosz Jánossal együtt a császárság
másik arcát képviselik. Mellettük látható Monomachus császár és felesége, Zoë képmása,
Bizánc kissé korrupt arculata. Bizáncnak ugyanis kettős arculata volt, mint ahogy
a történelemben és az életben sincs csak fekete vagy csak fehér. Létezik a jó, amely
sajnos összefonódik a rosszal is. Szent Irén császárnő arcát nézni ma is megható.
Története a végtelen szegénység és szeretet története abban a gazdagságban, amelyben
császárnői szerepét betöltötte. Képzeljük csak el azt a luxust, amely a bizánci császári
udvart jellemezte. Szent Irén - Piroska - továbbra is megőrizte hitét, és ezért az
évszázadokon át egészen a mai napig példát jelent mindenki számára.