Bertone bíboros államtitkár sajtókonferencián válaszolt a XVI. Benedek pápaságára vonatkozó újságírói kérdésekre

Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, aki miután szerdán felkereste XVI. Benedek pápát Lorenzago di Cadore-ban, a közeli Pieve di Cadore-ban sajtókonferenciát tartott, amelyen megvonta a közel egyéves államtitkári szolgálatának mérlegét. Bertone bíborost ugyanis 2006. június 22-én nevezte ki XVI. Benedek pápa államtitkárrá, aki az elmúlt év szeptember 15-én vette át új hivatalát elődjétől, Angelo Sodano bíborostól, aki 15 éven át töltötte be a pápa utáni legmagasabb tisztséget a Szentszék szolgálatában, 1991. június 29-i hivatalba lépését követően.

A sajtókonferencia meglepetést keltett és nagy terjedelemben számoltak be róla az olasz napilapok. A Bertone bíboros által érintett témák először röviden: Hamarosan nők is vezető szerepet kaphatnak a Vatikánban, a pápa aggodalma a szekularizálódó Európáért és elégedettsége a napokban kinevezett új kínai püspök miatt, a fakultatív módon használható tridenti miseformulában a zsidók megtéréséért mondott régi szöveg megváltoztatása és természetesen Benedek pápa könyvének második fejezete és új enciklikája.
A Tarcisio Bertone bíboros államtitkár sajtókonferenciájáról készült beszámolót az Avvenire olasz katolikus napilap csütörtöki számának tolmácsolásában adjuk most közre.

- Bíboros úr, miként válaszolnak a kínai hatóságok XVI. Benedek pápa levelére?

Mindezidáig nem érkezett hivatalos válasz. A kínai kormány tanulmányozza és értékeli a pápai levelet és ez a bölcsesség pozitívnak mondható. Kína – és ezt Matteo Ricci jezsuita misszionárius tanítja nekünk – Konfuciusz nagy tanításának a földje, tehát fontos párbeszédre lépni egymással, hogy kölcsönösen gazdagítsuk egymást. A Pápa levele egy kinyújtott kéz, amit Kínában jól fogadtak és amely az Interneten mindenfelé elterjedt. Célunk az, hogy kapcsolatba hozzuk a nagy kínai kultúrát és a kereszténységet, továbbá egységre vezessük a hivatalos egyházat a földalatti egyházzal. Optimista vagyok. A hazafias kínai egyház egyik püspöke levelet írt a pápának: nagyon szépnek találja a pápa üzenetét és azt elmélyülten tanulmányozzák.

- Éppen most nevezték ki Peking új püspökét.

Nem kaptunk róla hivatalos közleményt. A hivatalos, azaz a hazafias egyház eljárásmódja szerint választották meg, de rendszerint kérik a jóváhagyást. A kiválasztott személy jó és alkalmas. Ez egy nagyon pozitív szempont.

- Nagy vitát váltott ki a Motu Propio a tridenti miséről. Hogyan látja a zsidók reakcióját, akik sértve érzik magukat, mert az felhívást tartalmaz a megtérésükre?

A zsidók, amiként azt II. János Pál mondta, továbbra is idősebb testvéreink maradnak. Az első misekánonban ez áll: „Ábrahám, ősatyánk a hitben és Melkizedek főpap”. Tudom, sok rabbi nagyon elégedett ezzel a megfogalmazással. És a zsidókról szóló szövegek? Már kivették a szövegből a „perfidus”, azaz hitszegő, álnok kifejezést. A „megtérés” kifejezés problémáját egy mindenki számára érvényes döntéssel kell megoldani. Például használhatjuk a VI. Pál pápa által bevezetett Nagypénteki liturgia formuláját. Egyébként pedig minden pap szabadon választhat a tridenti és a VI. Pál alatt bevezetett misekönyv között, kivéve a húsvéti triduumot, azaz Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat liturgiáját. Mindenesetre jogos élvezni a latin nyelv gazdagságát és szépségét. És tudják Önök, hogy Kínában egyetemek százai kérték a szaléziánusokat a latin nyelv oktatására?

- Milyen lesz a kapcsolat az ortodoxokkal és a protestánsokkal a Hittani Kongregáció dokumentuma nyomán, mely azt a benyomást kelti, mintha a mennyország kulcsai főként Rómában lennének?

Kasper bíboros mondta, hogy azt alaposan kell átolvasni. Ismerem a Moszkvai Patriárkátus Kirill metropolitájának véleményét. Azt mondja, hogy a Vatikánnak a becsületes álláspontja lehetővé teszi a termékeny dialógust. Tudjuk, miben vagyunk közel és miben vagyunk távol egymástól. Jobban mint az egyházi diplomácia jó néhány kifejezése. Mindenesetre az ortodoxok egy ősi apostoli hagyomány örökösei és Kirill metropolita megállapítja, hogy amit a katolikus egyház önmagáról állít, azt az ortodoxok is érvényesnek tarják magukra nézve.

- Megütközést keltett a pápában a pedofilia ügyének los angeles-i eljárása?

Az ügy megrázó hatást keltett. Olyan probléma ez, mely fájdalommal tölti el az egyház összes tagját. De nemcsak az egyházét. Statisztikailag nagyon alacsony százalékot érint, szükséges lenne látni más kategóriákat is. Mégis világos, hogy a jelenség ökölcsapás az önazonosságunk és az evangéliumi misszió számára. Mindannyiunkat fájdalom tölt el, de emlékeztetek arra, hogy az egyház - elkötelezettsége révén - világszerte megbecsülést vívott ki magának. Muzulmán országok vezetői mondanak köszönetet egészségügyi és nevelői munkánkért.

- Mi kelt különös aggodalmat a pápában?

Irak, a Szentföld helyzete, aztán Európa hitehagyó elfordulása a kereszténységtől. A Szentatya attól tart, hogy ez a kontinens elveszti életnedveit. Benedek pápa ugyanakkor nagyon figyelmes Afrika problémái iránt. És végül itt van a keresztények fenyegetett helyzete. Vannak olyan térségek, ahol papok és világiak torkát metszik, ha nem hagynak fel hitükkel. Beszéltünk nemrég a 20. század vértanúiról, de már ez az új évezred is sok mártírt számlál.

- A teológus Hans Küng mondta, hogy XVI. Benedek konzervatív, aki képes nagy meglepetésekre. Nagyobb teret kapnak-e majd a nők az Egyházban, esetleg néhány jelentős megbízatást a Vatikánban?

Gondolom, hogy igen. Biztosan. Körvonalazódnak az új kinevezések a Vatikánban, mindenki tudja ezt, és a nők számára felelősségük, karizmáik és képességeik tekintetében lesznek megbízatások, melyeket be fognak tölteni. Meggyőződésem, hogy nagy szolgálatot tesznek a pápának, Róma egyházának és az egész egyháznak. Nekem egyébként van egy lengyel titkárom, egy francia diplomata tanácsadóm és egy olasz titkárnőm, aki rendkívüli teremtés. Ő egy nélkülözhetetlen munkatárs. Már a Hittani Kongregációnál is az volt és most magammal hoztam ide az államtitkárságra is.
 
- Bíboros úr, milyen a pápa magánemberként? Ön tegezi a pápát?

A Szentatya senkit sem tegez. De nagyon szívélyes és kedves ember, akinek végtelen a türelme. A Hittani Kongregációnál együtt töltött hosszú évek alatt soha nem láttam mérgelődni. Mindenkit magáz, a legutolsó asszisztensét is. Nagy tiszteletet, meghallgatást és figyelmet mutat mindenki véleménye iránt. Emlékszem, hogy a Kongregációban három ülést szoktunk tartani hetente és megtörtént egyszer, hogy egyik fiatal munkatársunk egy ügyet ismertetett. Végül Ratzinger bíboros megkérdezte: „És ön mit tart a dologról?” – minthogy kíváncsi volt az ő véleményére is.

- Ön a konklávén Reá szavazott. Az egyháznak ma ilyen pápára van szüksége mint XVI. Benedek?

Tudatában vagyok, hogy a sajtó által ismertetett számok a szavazásról nem pontosak és ezt le szeretném szögezni.
 
- Nagyobb vagy kisebb támogatottsága volt Ratzinger bíborosnak?

Nem emlékezem semmire, elégettük a cédulákat. Hálát adok az Úrnak, hogy őt adta nekünk és hálát érzek a bíborosok iránt is, hogy megválasztották őt. Biztos, hogy neki nem olyan szenvedélyes és lendületes a természete mint II. János Pál pápának. Másfelől pedig a mostani pápa nyolcvanéves korában kezdte a péteri szolgálatát. Fogadjuk el ezt a különbséget. Mindazonáltal nagyon népszerű. A szerdai általános kihallgatásokra és a vasárnapi Úrangyala imádságra érkező hívek száma megnövekedett. Nagyon sokan írnak és mondanak köszönetet a tanításáért. Ő az Isten embere. Amikor valaki azt javasolta, hogy töröljük el a törökországi látogatását, ezt válaszolta: „Tegyük meg a tőlünk telhető legjobbat és bízzunk az Úrban. Ő vezeti az Egyházat”.