A balkáni népek kiengesztelődésére buzdított ülésén a bosznia-hercegovinai püspöki kar

A katolikusok helyzetével és az egész Balkánt jellemző állandó konfliktusokkal foglalkoztak a boszniai püspökök szombaton zárult ülésükön. A főpásztorok Banja Lukában tartották találkozójukat, a srebrenicai mészárlás évfordulójával egy időben. Mint ismeretes, 1995. július 11-én a Ratko Mladić tábornok vezette szerb hadsereg mintegy nyolcezer muzulmánt ölt meg Boszniában, az ott állomásozó az ENSZ-békefenntartók jelenléte ellenére.
A Vatikáni Rádiónak Ivo Tomašević prelátus, a bosznia-hercegovinai püspöki konferencia titkára arról nyilatkozott, hogy ma is nagyon nehéz összebékíteni népeiket és az igazság alapjain újra felépíteni az országot.

- Mondhatom, hogy Bosznia-Hercegovinában a helyzet nem oldódott meg állami szinten, mivel a daytoni egyezmény megállította ugyan a háborút, de nem tett igazságot. Valójában sok igazságtalanságot követtek el, különösen a háborús bűnök legalizálásával kapcsolatban. Tizenkét évvel ezelőtt egyáltalán nem alkalmaztak semmiféle állami szintű igazságszolgáltatást. A püspökök két éve erre vonatkozóan konkrét javaslatot tettek, hogyan kellene újraszervezni Bosznia-Hercegovinát: egy olyan állam létrehozásával, amelynek három különböző népe és valamennyi állampolgára ugyanazokkal a jogokkal bír.

- A boszniai püspökök jelenlegi ülésén a Banja Luka-i egyházmegye belső helyzetével is foglalkoztak, amelynek nagy része szerb területen található.

- Igen. A Banja Luka-i helyi egyház nagyon sokat szenvedett emiatt. Az egyházmegye 110 ezer katolikust számlál és közel hetvenezret elüldöztek: nagyon kevesen maradtak azokon a területeken, amelyeket a szerbek tartanak ellenőrzésük alatt. Franjo Komarica, Banja Luka-i püspök az ülés elején szomorúan adta hírül, hogy nagyon kevés menekült tért vissza otthonába, és azok akik maradtak nem rendelkeznek teljes jogokkal. Az egyház erejéhez mérten igyekszik segíteni őket: iskolai központot nyitott az egyházmegyében, továbbá a helyi karitásszal elkötelezetten küzd, mivel politikai szinten és főleg a Szerb Köztársaságban semmit nem tesznek annak érdekében, hogy a katolikusok visszatérjenek. A Banja Lukai-i egyházmegyében hét papot és egy apácát megöltek, a felelősöket nem találják. Ennek változnia kell és változhat is - tette hozzá a püspökkari titkár.

- A másik fontos kérdés, amivel a boszniai főpásztorok foglalkoztak, és ami az egész Balkánt érinti: az emberi szervkereskedelem...

- Igen, sajnos erről nem beszélnek a médiában és a politikában sem, annak ellenére, hogy sokan érintettek a szervkereskedelemben. A püspökök tenni akarnak valamit lelkipásztori szinten is azért, hogy konkrét válaszokat adhassanak: miként lehet segíteni az embereket, különösen az utcára került fiatalokat és nőket, akiknek nincs otthonuk, és ezért elsődleges áldozatai a kábítószernek és sok más problémának - mondta még a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Ivo Tomašević prelátus, a bosznia-hercegovinai püspöki konferencia titkára.