Pozitívan fogadták sok országban XVI. Benedek pápa új Motu Proprióját
„Erősítheti az egyház egységét” - ekként vélekedik számos bíboros és püspök Európában
és szerte a világon a Pápa "Summorum Pontificum" - k. dokumentumáról, amely július
7-én jelent meg és szeptember 14-én lép hatályba.
Az angliai és walesi püspökök
nevében Cormac Murphy O'Connor bíboros, westminsteri érsek annak a véleményének
adott hangot, hogy bár lehet számítani némi nehézségre a pápai tanítás befogadásában
a tridenti rítusú misézéssel és az 1962-es római misekönyvvel kapcsolatban, továbbá
elképzelhető, hogy egyes papok nem tudnak majd rögtön válaszolni a rendkívüli szertartást
kérő igényekre, a Motu Propio normái teljesen világosak és megerősítik, hogy a döntés
felelőssége a püspököt illeti, aki a Szentszékhez fordulhat tanácsért és segítségért.
"XVI.
Benedek szívén viseli a katolikusok egységét" - e szavakkal mutatta be a pápai dokumentumot
Jean-Pierre Ricard bíboros, bordeaux-i érsek. A francia főpásztor szerint
a Szentatya a katolikusok kiengesztelődését akarja elősegíteni, és ezzel egyidejűleg
mintegy kibékíteni az egyházat saját liturgikus múltjával. A tridenti rítus táplálta
a hívek hitét évszázadokon át és tovább táplálhatja ma is. A "Summorum Pontificummal"
XVI. Benedek azt kéri a zsinati és a tradicionalista hívőktől, hogy lépjenek a kiengesztelődés
és a szeretetközösség útjára - tette hozzá a bordeaux-i érsek.
Telesphore
Placidus Toppo bíboros, az indiai püspöki konferencia elnöke úgy véli, hogy a
Motu Proprio nem okoz majd különösebb problémát Indában, sőt egyes esetekben segíthet
megoldani a keresztény közösségek belső feszültségeit, mint például a szír-malabár
rítusú keresztényekét, akik megosztottak a tradicionalista és a II. Vatikáni Zsinathoz
hű irányzat között. "A Motu Proprio a Szentlélek műve, amely az egyházat a Szentatyán
keresztül mozgatja, hogy egységet és összhangot teremtsen a hívek között" - nyilatkozta
Toppo bíboros.
A svájci püspöki konferencia elnöke, Kurt Koch baseli püspök
szerint a liturgikus ismeretek megújítására van szükség, hogy megértsük a liturgia
történetének azonosságát és egységét a maga összetettségében. A különböző rítusok
csak akkor férnek meg egymás mellett, ha összebékítik és elismerik őket - tette hozzá
a svájci főpásztor.
Végül a holland püspökök a Motu Proprióban gazdag
és mély lelki elmélkedést látnak az Istent dicsérő egyház hagyományairól. Szerintük
a pápai dokumentum egyáltalán nem utasítja el a II. Vatikáni Zsinat liturgiáját, hiszen
az 1962-es római misekönyv és a tridenti rítus a római katolikus egyház liturgikus
hagyományának egyformán méltó megnyilvánulása.