A Hittani Kongregáció kedden megjelent dokumentuma néhány problémás egyháztani kérdést tisztáz

A lehető legrövidebb, vagyis „responsa ad questiones” kérdés-felelet formájában megjelent dokumentum öt olyan ekkleziológiai kérdést tisztáz, mely a II. Vatikáni Zsinat egyháztani értékelésében bizonytalan, némelykor téves következtetésekre jutott. Az első kérdés megvilágítja, hogy a II. Vatikáni Zsinat nem akarta és valójában nem is változtatta meg az addig érvényes katolikus tanítást, hanem azt tovább fejlesztette, elmélyítette és tágabban kifejtette.

A második kérdés Krisztus egyháza és a katolikus egyház kapcsolatát fejti ki, idézve magának a zsinatnak idevonatkozó tanítását: „Krisztus egyetlen egyházat alapított és ez az egyház fennáll, létezik – latinul subsistit – a katolikus egyházban, melyet Péter utóda a vele közösségben levő püspökökkel kormányoz. Ez a fennállás örök történelmi folytonosságot jelent, továbbá a Krisztus által alapított összes lényegi elem megmaradását igényli a katolikus egyházban, melyben konkrétan meg is található Krisztus egyháza itt a földön.

Az említett „subsistit” latin kifejezést a zsinat tudatosan használja a „van” létige helyett. A harmadik kérdés erre az alkalmazásra ad választ, mivel néhányan félreértették annak eredeti jelentését. Ugyanis a „subsistit” szó csak megerősíti Krisztus egyháza és a katolikus egyház közötti teljes azonosságot. Ez a forma jobban kifejezi, hogy a katolikus egyházon kívül nincsen egy úgynevezett „egyházi űr”, hanem az egyházon kívül az igazság és a megszentelődés számos eleme van jelen.

A negyedik kérdés a keleti egyházaknak adott „egyház” kifejezést magyarázza, mondván: ezek az egyházak, jóllehet különváltak a katolikus egyháztól, valódi szentségekkel rendelkeznek, főként a papság és az eucharisztia szentségével az apostoli folytonosság erejében, és éppen ezek által nagyon szoros kötelékben állnak a katolikus egyházzal, miért is a testvéregyházak elnevezést érdemlik ki. Mindazonáltal nem áll fenn a teljes egység Róma püspökével, Péter utódával, ennélfogva ezen tiszteletreméltó keleti egyházak a teljesség tekintetében hiányosságot mutatnak.

Az ötödik kérdés a reformáció révén született keresztény közösségeknek nem adja meg az „egyház” elnevezést, mert a papság szentségében nem őrizték meg az apostoli folytonosságot, és ennélfogva nincsenek eredeti és teljes kapcsolatban az eucharisztikus misztérium lényegével.