XVI. Benedek pápa levele Erdő Péter bíborosnak Árpád-házi Szent Erzsébet 800. születésnapja
alkalmából
Tiszteletreméltó Testvéremnek, ERDŐ PÉTER Bíboros Úrnak, Esztergom-Budapest
Érsekének, Magyarország Prímásának, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa
Elnökének Nagy örömmel értesültem arról, hogy ebben az esztendőben különleges
módon emlékeznek meg Magyarországi (vagy Türingiai) Szent Erzsébet születésének 800.
évfordulójáról. Ebből a kiváló alkalomból kérem, tolmácsolja Magyarország és egész
Európa híveinek lelki részvételemet a tervezett ünnepségeken: amelyek nagyszerű alkalmat
nyújtanak, hogy Isten egész Népének és különösen Európának felmutassuk e szent ragyogó
tanúságtételét. Az ő híre messze túl terjedt saját hazája határain, és igen sokakhoz
– köztük nem keresztényekhez is eljutott az egész kontinensen. Erzsébet igazi
„európai“ szent: kora társadalmi viszonyait tekintve épp úgy, mint napjainkban az
evangelizáció követhető példája. András király és Gertrúd királyné – az új, keresztény
Magyarország e hiteles drágakövének szülei – gondoskodtak arról, hogy az Istenben
való örökbefogadott gyermekség méltóságának tudatában neveljék gyermeküket. Erzsébet
magáévá tette Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a programját, aki „szolgai alakot öltött,
kiüresítette magát, és hasonló lett az emberekhez” (Fil 2,7). Kiváló mestereinek
köszönhetően Assziszi Szent Ferenc nyomába szegődött, személyes és végső életcélként
saját életét hasonlóvá alakította Krisztuséhoz, aki az ember egyedüli Megváltója.
A türingiai őrgróf leendő feleségeként a szegények szolgálatának szentelte önmagát,
s ebben a szolgálatában fölismerte az isteni Mesterhez való hasonlóvá válás igazi
útját. Egyesítette a menyasszony hozományát az édesanya példaadásával, buzgón gyakorolta
az evangéliumi erényeket, amelyeket Assziszi Szent Ferenc iskolájában ismert meg.
Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá
az emberek között. Az évszázadok során sokan követték őt, akik úgy tekintettek rá,
mint a keresztény erények tiszta példaképére, amelyeket radikális módon élt meg a
házasságban, a családban és az özvegységében egyaránt. Példája politikai személyiségek
számára is ösztönzőnek bizonyult, hogy buzgóságán felbátorodva a népek közti kiengesztelődésen
fáradozzanak. A nemzetközi Szent Erzsébet-év – amely az elmúlt esztendőben, november
17-én kezdődött Rómában – szolgáljon újabb ösztönzésekkel, hogy mélyebben megérthessük
Pannónia e leányának lelkiségét, aki ma is emlékezteti honfitársait és az európai
kontinens lakóit az Evangélium halhatatlan értékeinek fontosságára. Bíboros Úr,
bensőséges jókívánságaimat küldöm, és kívánom: Szent Erzsébet személyének és művének
mind mélyebb ismerete segítse elő, hogy egyre tudatosabban fedezzék fel Magyarország
és egész Európa keresztény gyökereit, a felelős személyek pedig érezzenek ösztönzést
arra, hogy harmonikus és másokat tisztelő módon fejlesszék a dialógust az Egyház és
a polgári társadalom között – egy valóban szabad és szolidáris világ építése érdekében.
A nemzetközi Szent Erzsébet-év legyen kedvező alkalom a magyarok, a németek és egész
Európa számára, hogy megjelenítsék az atyáiktól átadott keresztény örökséget, hogy
továbbra is ebben találják meg a szükséges forrást, s hogy a nemrég megkezdett új
évezredet igazán termékennyé tudják tenni. Miközben Mindannyiukra hívom Mária,
a Magyarok Nagyasszonya, Szent István és Szent Erzsébet hathatós védelmét, szívesen
adom Önre, Bíboros Úr, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaira, a
papságra, a szerzetesekre és a hívekre egyaránt különleges apostoli áldásomat, bőséges
mennyei kegyelmek zálogát.