"Isten nagy műveit szemléljük, amelyeket a történelemben véghez vitt és szeressük az egyházat ahelyett, hogy mindenáron a szenzációt vagy a botrányt keresnénk"

- Ez röviden összefoglalva XVI. Benedek pápa üzenete, amelyet az idei 21. szerdai általános kihallgatás katekézisében intézett június 13-án délelőtt több, mint húszezer hívőhöz a Szent Péter-téren. A Szentatya ezúttal a 339-ben elhunyt Caesarei Euszebioszról, a kereszténység első történészéről elmélkedett.

Számos írása maradt ránk, amelyekben összefoglalta a kereszténység három századának történelmét, az üldöztetéseket. Sokat merített a palesztinai Caesarea nagy könyvtárában őrzött keresztény és pogány forrásokból. Hírneve mindenekelőtt Egyháztörténelem c. művéhez fűződik, amely alapvető marad minden kor számára. Ezzel az írásával megakadályozta, hogy feledésbe merüljön az ősegyház számos eseménye, személyiségei, irodalmi művei. Elsődleges forrásról van tehát szó a kereszténység kezdeti századaira vonatkozóan – állapította meg a Szentatya.
Az első kötet elején a történész pontosan felsorolja azokat a témákat, amelyekkel foglalkozni kíván művében. Ezek: az apostoli folytonosság, az evangéliumi üzenet hirdetése, a tévedések és hamis tanok terjesztése, a pogányok részéről történt üldözések, a hitvallók nagy tanúságtételei. Euszebiosz tehát az első egyháztörténeti író, akinek elbeszélése a kezdetektől fogva 324-ig tart, amikor Nagy Konstantint Róma egyetlen császárává kiáltják ki. Egy évre rá tartják meg a niceai zsinatot, amely mintegy summája mindannak, amit az egyház, fennállása első 300 évében megtanult doktrinális, erkölcsi és jogi szinten. Euszebiosz kötetei szentek és vértanúk, eretnekek és apologéták történetét beszélik el, rámutatva minden személyben és eseményben az isteni irgalmasság és jóindulat jelenlétére.

Történetírása Krisztus-központú, amelyben fokozatosan megmutatkozik Isten emberek iránti szeretetének misztériuma. Az első keresztény történetíró módszere minden kor hívőinek felteszi a kérdést: „hogyan viszonyulunk az egyházi eseményekhez?” Magatartásunk azé a személyé-e, aki pusztán kíváncsiságból közeledik az egyház felé, talán azért, hogy minden áron szenzációra, botrányokra bukkanjon? Vagy pedig szeretettel telve, a misztériumra nyitottan közeledünk az egyházhoz, mert hitünk révén tudjuk, hogy az egyház történetében felfedezhetjük Isten szeretetének jeleit, és az általa véghezvitt üdvösség nagy műveit? – tette fel a kérdést a Pápa. Ha így állunk hozzá a kérdéshez, akkor arra érzünk ösztönzést, hogy még következetesebben és nagylelkűbben válaszoljunk Istennek, még inkább tanúságot tegyünk keresztény életünkkel, hogy Isten szeretetének jeleit átadjuk a jövő nemzedékei számára is.

A történelemnek van egy rejtett tartalma is – mondta végül XVI. Benedek pápa, utalva Jean Daniélou francia jezsuita bíboros alakjára. A XX. századi patrisztikus megújulás vezéralakja szerint a misztérium Isten műveiben van, amelyek az időben a hiteles valóságot képezik, amely a látszat mögött rejtezik. A történelmet Isten az ember számára, de nem az ember nélkül valósítja meg. Isten „nagy művei”-nek szemlélésénél megrekedni annyit jelentene, hogy a dolgoknak pusztán egyik szempontját vesszük figyelembe. A másik szempont az isteni művekre adott emberi válasz – hirdette a francia teológus. Oly sok évszázad után, caesareai Euszebiosz ma is arra szólítja fel a híveket, hogy csodálattal szemléljék a történelemben Isten nagy műveit, amelyeket az emberek üdvösségére vitt végbe. És ugyanolyan energiával szólít fel bennünket a megtérésre. Nem maradhatunk tétlenek Istennel szemben, aki olyannyira szeretett bennünket. Egész életünkkel kövessük a szeretett Személy, Jézus példáját. Tegyünk meg mindent, hogy életünkben látható nyoma legyen Isten szeretetének – fejezte be szerda délelőtti katekézisét a Szentatya.

Katekézise után a Pápa a köszöntések sorában elismerését fejezte ki az Olasz Véradók Egyesületének, akik szervezetük fennállásának 80. évfordulóját ünneplik. Június 14-én tartjuk a véradók világnapját, erre utalva a Szentatya arra bátorította az olasz véradókat, hogy folytassák a felebarát szolgálatában végzett fontos munkájukat. Mint mondta: az elmúlt nyolc évtizedben az élet, az ingyenes segítség és a szolidaritás értékeit képviselték.
A Szentatya üdvözölte még a Szent Péter-téren jelenlévő buddhistákat is, akik a Rissho Kosei-Kai japán (buddhista) mozgalom tagjai.
XVI. Benedek pápa az Olasz Társadalmi és Vallási Kutató-és Információs Csoport tagjait is elismerő szavakkal buzdította, megköszönve egyházi elkötelezettségüket, amellyel a keresztények előtt igyekeznek feltárni azokat a veszélyeket, amelyek a szekták és az alternatív vallási mozgalmak elterjedésével függnek össze.

Portugálul emlékezett meg a Szentatya Padovai Szent Antal liturgikus emléknapjáról, aki Lisszabon szülötte volt. Végül a fiatalokhoz fordulva elmondta: sok társuk számára most kezdődik a vakáció, míg másoknak a vizsgaidőszak. Az Úr segítsen nekik abban, hogy lelki békével éljék meg ezt az időszakot és megtapasztalják oltalmát.