Ad limina látogatásukat végzik a Vatikánban az afrikai Magreb országok főpásztorai

Az észak-afrikai Magreb országok főpásztorai június negyedikén, hétfőn kezdték meg ad limina látogatásukat, az 5 évenként minden püspök számára kötelező vizitációt az Apostoli Szentszéknél, ahol beszámolnak helyi egyházaik helyzetéről. Az észak-afrikai egyházak a CERNA nevű regionális püspöki konferenciát alkotják, amely magában foglalja a „Magrebnek” nevezett négy országot: Algériát, Líbiát, Tunéziát és Marokkót. Az említett négy országban összesen 7 főegyházmegye és egyházmegye, három apostoli helynökség és egy apostoli prefektúra működik. Az említett országok keresztény közösségeinek gyökerei egészen az első keresztény századokba nyúlnak vissza. Szent Ágoston, Tertulliánusz és három pápa is Észak-Afrika szülötte. Ma a kereszténynek lenni az időközben muzulmánná vált világban nem könnyű. Mind a négy országban elenyésző kisebbséget alkotnak a keresztények, ám oktató-nevelői és gondozói szolgálatukkal, amelyet a muzulmán többség is elismer, szép tanúbizonyságot tesznek Jézus evangéliumáról.
Az Észak-Afrikai Regionális Püspöki Kar (CERNA) elnöke jelenleg Vincent Landel rabati érsek. A négy Magreb országban – melynek jelentése „ott ahol a nap leáldozik” – egy-egy apostoli nuncius képviseli a Szentszéket. Tunéziában egyetlen katolikus egyházmegye működik, melynek főpásztora: Maroun Elias Nimeth Lahham. Algériában, az algíri főegyhámegyét Henri Teissier érsek kormányozza és három suffraganeus egyházmegye tartozik hozzá. Líbiában a bengázi apostoli helynökség élén Sylveszter Carmel Magro püspök áll, a tripoli apostoli helynökséget Giovanni Innocenzo Martinello olasz püspök vezeti. Marokkóban a rabati főegyházmegye élén Vincent Landel érsek áll, míg a tangeri főegyházmegyének jelenleg nincs érseke.
Vincelnt Landel rabati érsek, a CERNA elnöke a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában egyszerű szavakkal mutatta be az észak-afrikai országok katolikus egyházainak helyzetét. Példaként Marokkót említette, ahol 30 millió muzulmán és 30 ezer keresztény él, ám a keresztények valamennyien átmenetileg tartózkodnak az országban. Nincsenek tehát állandó keresztény közösségek, hiszen minden évben a keresztények közel 20 százaléka elhagyja az országot és másik 20 százalék érkezik a helyükbe. Helyi születésű papok alig vannak, európai, afrikai és ázsiai missziós papok látják el a kis helyi közösség lelki gondozását. A Magreb országokba érkező keresztények gazdasági vagy humanitárius szektorokban dolgoznak. A helyi egyház azt tekinti legfőbb feladatának, hogy ezekkel az átmenetileg itt tartózkodó keresztényekkel megértesse, hogy lényegében ők alkotják az egyházat és az a sajátságos küldetésük, hogy a muzulmán többség előtt magatartásukkal tanúskodjanak Isten emberek iráni gyöngédségéről és szeretetéről.