Darfur humanitárius válsága, vallásszabadság Ázsiában, Európa keresztény gyökereinek elismerése – többek között ezeket a témákat érintette a Pápa 5 ország új szentszéki nagyköveteihez intézett beszédében

A gazdag nemzetek ne éljenek vissza a föld gazdag erőforrásaival, hanem segítsék a szegényebb államokat, hogy elfoglalják helyüket a világgazdasági fejlődésben. A vallások neveljék híveiket minden hit és kultúra tiszteletben tartására – ez a két fő gondolat állt XVI. Benedek pápa francia nyelvű beszédének középpontjában, amelyet pénteken délelőtt Burundi, Észtország, Izland, Pakisztán és Szudán új szentszéki nagyköveteihez intézett. A Pápa a közös beszéd után külön is szólt az egyes országok képviselőihez. A Szentatya hangsúlyozta, hogy ma sokkal inkább, mint valaha arra van szükség, hogy az államok megerősítsék egymás közötti kapcsolataikat, különös figyelmet fordítva a szegényebb nemzetekre. Nem használhatják fel ugyanis büntetlenül a fejlődésben lévő országok gazdagságát, anélkül, hogy biztosítanák számukra a megfelelő helyet a világ fejlődésében. Minden ország politikai vezetőinek kötelessége, hogy együttműködjenek a föld javainak jobb elosztásában. Ez az együttműködés hatással lesz a szolidaritásra, a békére az egyes államokon belül és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt.

Szudánról szólva a Pápa aggodalmának adott hangot a Darfur térségében már régóta tartó tragédia miatt. A konfliktus elsősorban a polgári lakosságot sújtja. A békét nem lehet a fegyverek erejére alapozni, hanem csak a párbeszéd és a tárgyalások útján valósítható meg. A Szentatya felhívást intézett a felelősökhöz, hogy továbbra is tegyenek meg minden erőfeszítést ezen a téren.

Burundi új szentszéki nagykövetéhez fordulva a Pápa a békéhez való bátorságot emelte ki. Erre van szükség, hogy az afrikai országban a hosszú konfliktus után testvéribb társadalmat építsenek. A háború sebeit csak az igazság türelmes és következetes keresésével lehet begyógyítani, valamint a megbocsátással, amely nem zárja ki az igazságosságot. A Szentatya emlékeztetve rá, hogy az egyház magas árat fizetett a békéért, felidézte Michael Courtney érsek, burundi apostoli nuncius alakját, akit 2003-ben öltek meg békeszerző küldetése közben. A hatóságok tegyenek meg mindent, hogy fény derüljön erre a gyilkosságra és a felelősöket állítsák bíróság elé – szólt XVI. Benedek felhívása.

A pakisztáni diplomatához intézett szavaiban a Szentatya a vallásszabadságról szólt. Egy szilárd alapokra épülő demokratikus társadalom képes a vallásszabadság fenntartására és védelmére. Olyan alapvető jogról van szó, amely az emberi méltóság részét képezi. Korunkban, amikor a vallásszabadságot egyre súlyosabb fenyegetés éri világszerte, Pakisztán növelje erőfeszítéseit, hogy biztosíthassa a személyeknek az élethez, a vallásszabadsághoz való jogot.
A Szentatya hangsúlyozta, hogy a vallások is sokat tehetnek a testvéri együttélés növeléséért, mivel a valódi vallásgyakorlat nem lehet a személyek és közösségek közötti megosztás és erőszak forrása. Éppen ellenkezőleg annak a tudatnak az alapja, hogy az emberek egymás testvérei, mindenki kötelessége a másik védelme és növekedésbeli segítése.

Észtország követéhez intézett beszédében a Pápa a szabadság értékét emelte ki. A nagy forradalom, amely a múlt század utolsó évtizedében söpört végig Kelet-Európában, azt mutatja, hogy elfojthatatlan az egyének és népek veleszületett szabadság utáni vágya. A valódi szabadság továbbá elválaszthatatlan az igazságtól, a személy természetfeletti méltóságának tiszteletben tartásától, a kölcsönös tisztelet és szolidaritás iránti elkötelezettségtől.

A földrész keresztény öröksége volt a központi témája annak a beszédnek, amelyet a Szentatya Izland szentszéki nagykövetéhez intézett. A szigetország kultúrája az evangéliumi gyökerekből táplálkozott, és azt ezáltal kapcsolta Európához. A Pápa elismeréssel szólt Izland környezetvédelmi szerepéről, majd arra az összefüggésre mutatott rá, amely a béke és a teremtés, valamint a világ békéje között áll fenn.