XVI. Benedek pápa fogadta Mohamed Khatami volt iráni elnököt – A Szentszék sajtótermének
közleménye
Május 4-én délelőtt XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadta Mohamed Khatami-t, az
Iráni Iszlám Köztársaság előző elnökét, aki ezután találkozott Tarcisio Bertone bíboros-államtitkárral
és Dominique Mamberti érsekkel, a vatikáni államközi kapcsolatok titkárával.
A
Szentszék sajtótermének közleménye szerint a megbeszélés során érintették a kultúrák
közötti megfontolt párbeszéd fontosságát, amellyel feloldhatók napjaink súlyos feszültségei
és elősegíthető a gyümölcsöző együttműködés minden nép békéje és a fejlődése szolgálatában.
Említés történt még a Közel-Keleten és Iránban élő keresztény közösségek körülményeinek
és problémáinak a témájáról is.
A közel-keleti helyzet kapcsán a felek hangsúlyozták
a nemzetközi közösség határozott kezdeményezéseinek szükségességét amint az a napokban
a Sharm-El-Sejk-i találkozón történik. Erre a komoly tárgyalások elindítása érdekében
van szükség, amely figyelembe veszi minden fél jogait és érdekeit, tiszteletben tartja
a nemzetközi jogszerűséget, valamint tudatában van a kölcsönös bizalom újjáépítésének.
A
volt iráni elnök május 3-10. között tartózkodik Olaszországban. Többek között részt
vesz a Pápai Gergely Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián, amelynek címe: „Kultúraközi
párbeszéd: kihívás a békéért”.
Mohamed Khatami 1943-ban született Iránban.
Entellektüel, filozófus és politikus. 1980-82 között parlamenti képviselő, 1982-92
között kulturális miniszter, 1992-97 között az iráni Nemzeti Könyvtár felelőse valamint
a Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsának tagja. 1997-ben választották az ország
elnökévé, majd 2001-ben a nők és a fiatalok szavazatának köszönhetően újraválasztották.
Nevéhez fűződik Iránban a reformok elindítása.
Mohamed Khatami volt iráni
elnököt először II. János Pál pápa 1999-ben fogadta a Vatikánban. Khatami volt annak
az iráni küldöttségnek a vezetője, amely 2005-ben II. János Pál pápa gyászszertartására
érkezett a Vatikánba.
Iránban az államvallás az iszlám síita ága, de léteznek
vallási kisebbségek is az országban, mint a keresztények, a zsidók. Az iszlám köztársaság
1979-es visszaállítása hamarosan súlyos nehézségeket és diszkriminációt eredményezett
az iráni keresztény közösség számára. 1979-től az iszlám sajtó támadásokat intézett
a katolikus szerzetesek, elsősorban a szaléziánusok ellen, majd minden külföldi papot,
szerzetest és szerzetesnőt kiutasítottak az országból. Csak hosszú tárgyalások után
vonták vissza a teheráni érsek azonnali kiutasítását. 1980-tól a hatóságok bezártak
minden külföldinek nevezett katolikus iskolát. A keresztényellenes megnyilvánulások
két formában jelennek meg Iránban: egyrészt diszkrimináció révén, másrészt asszimilációs
törekvéseken keresztül, amelyeket elsősorban az oktatásban és a katonai szolgálat
idején igyekeznek megvalósítani.
A Szentszék és Irán között 53 éve áll fenn
diplomáciai kapcsolat. Az ország 66,5 milliós lakosságának 0,04%-a katolikus (25 ezer).
5 egyházi kerületben 5 püspök, 6 egyházmegyei és 11 szerzetes pap, 30 szerzetesnő,
3 állandó diakónus végez szolgálatot. Összesen 17 plébánia működik Iránban. Az egyház
17 oktatási és 7 jótékonysági intézményt tart fenn az országban.