A Szentatya hétfőn fogadta a Szent Cirill és Metód püspöki konferencia tagjai között Pénzes János szabadkai és Huzsvár László nagybecskereki püspököket - interjú a főpásztorokkal

XVI. Benedek pápa április 30-án hétfőn délelőtt fogadta az ad limina látogatásukat megkezdő Szent Cirill és Metód nemzetközi püspöki konferencia főpásztorait, közöttük Pénzes János szabadkai (Subotica) és Huzsvár László nagybecskereki (Zrenjanin) püspököt, akik interjút adtak műsorunknak:

A Szent Cirill és Metód nemzetközi püspöki konferencia főpásztorai hétfőn reggel fél 8-kor szentmisét mutattak be a Szent Péter bazilika altemplomában. Fél 10-kor a Szentté avatási Kongregációnál, 10.45-kor pedig a Keleti Egyházak Kongregációnál tettek látogatást.
A három volt Jugoszláv Köztársaság – Szerbia, Macedónia, Montenegró illetve Koszovó és Metóhia tartomány – főpásztorai 2006-ban egyesültek a Szent Cirill és Metód nemzetközi püspöki konferenciában, amelynek elnöke Stanislav Hocevar belgrádi érsek.

Az Evangélium Kr. u. 1. században érkezett el a mai volt-Jugoszlávia területére. A IX. században kezdődött meg Szent Cirill és Metód evangelizáló tevékenysége. Ekkora nyúlik vissza több egyházkerület létrehozása. Az 1054-es egyházszakadás után a terület nagyrészt az ortodox egyház irányítása alá kerültek. 1219-ben jött létre az autokefál (ún. önálló) szerb egyház. Macedóniában a XI. század második felében alakult meg az autokefál érsekség.
A II. világháború után a Jugoszláv Népköztársaság és a Szentszék között 1966-ban állították vissza a diplomáciai kapcsolatokat. Jelenleg a Szentszék Szerbia, Montenegró és Macedónia Köztársaságokkal tart fenn ilyen jellegű kapcsolatot. A három köztársaság területén a katolikusok elenyésző kisebbségben vannak: a 10 milliós Szerbiában fél millió a számuk, amelyből Koszovó területén 65 ezren; a 622 ezres lakosságú Montenegróban 21.500-en élnek. A 2 milliós Macedóniában összesen 15 ezer a katolikus hívő. A kisebbségi létből fakadóan központi jelentőségű az ortodox többséggel folytatott párbeszéd tekintettel az összetett helyzetben, amelyet a kommunista rezsimből örökölt szekularizáció illetve a vallás politikai célokra való felhasználása jelöl meg.