XVI. Benedek pápa fogadta Valdas Adamkus litván elnököt

Április 28-án a Szentatya kihallgatáson fogadta Valdas Adamkus litván elnököt, aki ezután látogatást tett Tarcisio Bertone bíboros-államtitkárnál. A szívélyes hangulatban lezajlott megbeszéléseken kifejezték megelégedésüket a Szentszék és Litvánia között fennálló jó kapcsolatokért, amely a kölcsönös bizalom és az együttműködési szándék eredménye. A felek egyetértenek továbbá abban, hogy a katolikus egyház nagy mértékben hozzá tud járulni az egész nemzet javához és ezen a téren egyre konkrétabb együttműködésben reménykednek.
A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a felek kicseréljék információikat Litvániának az Európai Unióban betöltött szerepéről és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatairól.
Az 1926-ban született Valdas Adamkus államfő 2004 óta másodszor áll a Litván Köztársaság élén. Egyetlen pártnak sem tagja, elemzők szerint liberál-demokratának tekinthető és nagy népszerűségnek örvend. 1944-ben Németországba költözött családjával és a menekültek támogatásával foglalkozott. Természettudományi tanulmányai után 1949-ben az Egyesült Államokba emigrált. 1960-tól kezdve a környezetvédelem területén dolgozott. 1997-ben visszaköltözött hazájába és 1998-ban elnökké választották.
Litvánia lakossága közel 3,7 millió, 80%-a katolikus, 4,1%-a ortodox, 16,9% más vallású. Litvániában 7 hagyományos vallási közösség él: a katolikus, luterán, kálvinista, ortodox, görög-katolikus, zsidó és karaita közösség.
Az országban 8 egyházkerület és 423 plébánia található, amelyek területén 14 püspök, 681 egyházmegyei, 110 szerzetes pap, 773 szerzetesnő teljesít szolgálatot. 457 a papjelöltek száma. A katolikus egyház 513 oktatási és 308 jótékonysági intézményt működtet.
A katolikus egyház és az állam közötti viszony általában véve nagyon jó. Kapcsolatukat 3 egyezmény szabályozza, amely 2000-ben jött létre Litvánia és a Szentszék között. Az utóbbi években bizonyos feszültség alakult ki a mesterséges megtermékenyítést érintő új törvényjavaslat kapcsán, de a liberálisabb normák bevezetését célzó javaslatokat végül elvetették. Az országban jelenleg nem folyik vita sem az eutanázia, sem az együttélés törvényi elismerésére vonatkozóan. Az egyház támogatásának nagy része a hívektől és külföldi adományokból származik. Az állam egy átlátható és stabil egyház támogatási rendszer bevezetésén dolgozik.
Az utóbbi években az országban megjelent egy újpogány mozgalom, amelynek radikális szárnya egyfajta újpogány vallássá alakult át. Elnevezésük a „ROMUVA” az ősi pogány istentiszteleti helyek nevéből származik. A mozgalom hasonlít a szomszédos szláv országokban az utóbbi években megjelent valamint a finn új pogány irányzatokhoz. Hitük a kereszténység előtti litván mitológia elemeinek és a New Age ideológiájának keveréke. Álláspontjuk szerint a kereszténység lerombolta az igazi litván nemzeti ethoszt és nem volt más, mint az értékek és a balti szellemi örökségtől idegen kultúra erőszakos meghonosítása.