Szent Ágoston ereklyéi

Ágoston 430. augusztus 28-án halt meg Hippóban, a mai Algéria területén található Annaba helyiségben. Itt temették el a Béke-bazilikában, ahol 35 éven át folytatta püspöki szolgálatát. A VII. század végén, valamelyik év február 28-án, a vandálok észak-afrikai betörése nyomán hívei attól féltek, hogy földi maradványait megszentségtelenítik, ezért Szardínia szigetére, Cagliariba szállították át. 725-ben muzulmán támadás fenyegette a szigetet, ezért a hippói püspök ereklyéit Liutprando longobárd király magas áron megvásárolta és azokat birodalma fővárosába, Paviába vitette. Erre valószínűleg 722 és 726 között került sor.

Az ereklyéket hosszú évszázadok után 1695-ben fedezték fel újra a paviai Szent Péter-bazilikában. Jelenleg a hippói püspök földi maradványait egy üvegtartóban őrzik, amelyet ugyanabban az ezüst urnában tartanak, amelyet még Liutprand longobárd király készíttetett. Az urnát egy monumentális márvány emlékmű lábainál helyezték el. Ez a márvány „frigytartó” az 1300-as évek lombárd szobrászművészetének remekműve, amelyet 95 szobor és 50 dombormű díszít. Mintegy a hit „lexikonáról” van szó, amely az isteni, a sarkalatos és a monasztikus erényeket ábrázolja. Láthatunk rajta továbbá jeleneteket Ágoston életéből: mint például megtérése, a keresztség szentségének felvétele – amelyet Szent Ambrus szolgáltatott ki számára, valamint a halála után történt csodák, továbbá ereklyéjének Paviába szállítása.