Személyközpontúság és közösségi szellem a hiteles egyetemi lét alapkövei - a Pápa látogatása a paviai egyetemen

Vasárnap délután négy órakor a Szentatya fölkereste a paviai egyetemet, amelynek védőszentje Szent Ágoston és Alexandriai Szent Katalin. Azt hangsúlyozandó, hogy lelki szál fűzi egybe a pápalátogatás két állomását: az egyetemet, amely a kutatás és a tanulás helye, illetve Szent Ágoston sírját, amely előtt a Pápa imával rótta le tiszteletét, az egyetem – Alma Ticinensis Universitas – kis kötetet ajándékozott XVI. Benedeknek, amelyben tisztelettel adózik Szent Ágoston ereklyéi előtt.

Amint arra már utaltunk, a kötet részben még soha közzé nem tett dokumentumokat tartalmaz, amelyek az ereklyék hagyományát és tiszteletét ábrázolják, tanúskodnak arról a szeretetről, amellyel a város mindig is körülvette a hippói püspököt. Ezek közül az egyik dokumentum, amelyet az egyetem könyvtára őriz, és amelyet Paviában nyomtattak az 1600-as évek második felében, azt beszéli el, hogy hogyan szállították el Szent Ágoston holttestét az észak-afrikai Hippóból a szárd Cagliariba, hogy ne kerüljön a térséget elfoglaló muzulmánok kezébe. Ezt követően Liutprando longobárd király hozatta a holttestet Paviába egyrészt a nagyobb biztonság kedvéért, másrészt így akarta emelni birodalma fővárosának rangját. Az 1500-as évek katonai és politikai eseményei során a Szent Ágoston ereklyéit tartalmazó urnát a Szent Péter bazilika kriptájába falazták be, és az idők múlásával feledésbe merült pontos helye. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy 1695-ben, egy oltár felújítása során ismét rábukkantak. A kötet tartalmazza az újra megtalálás megható pillanatának leírását, valamint egy korabeli naplófeljegyzést arról, hogy a városban futótűzként terjedt el ennek híre.

XVI. Benedek pápa beszédében hangsúlyozta, hogy e rövid paviai látogatásából nem maradhatott ki az egyetem, amely már évszázadok óta meghatározza a város arculatát, és amelynek falai között számos kiváló személyiség tanult vagy oktatott (Alessandro Volta, Borromei Szent Károly, Michele Ghislieri, a későbbi V. Szent Piusz pápa). A Szentatya köszöntötte Angiolino Stella rektort, a fakultás tanárait és hallgatóit. Mint mondta, minden egyetemnek van egy vele születetett közösségi hivatása, innen a szó: universitas, vagyis a tanárok és diákok közössége, akik elkötelezetten keresik az igazságot és nagyobb kulturális-szakmai ismeretek megszerzésére törekszenek. A személyközpontúság és a közösségi szellem együttesen meglévő két pólusa adhatja meg az egyetemi tanulmányokhoz való hiteles hozzáállást.

Ebből következően, csak akkor lehet túljutni azon a specifikus széttöredezettségen, amely a tudományágakat jellemzi, ha a személyt helyezzük a középpontba, ha kiemeljük a párbeszédnek és az emberek egymás közti kapcsolatainak értékét. Ily módon vissza lehet állítani a tudás egyetemes távlatát. A tudományágak természetszerűleg a szakosodásra törekszenek, míg az emberi személynek egységre és szintézisre van szüksége - tette hozzá a Pápa, majd így folytatta: Nagyon fontos az, hogy a tudományos kutatás meg tudjon nyílni a lét értelmének kérdése előtt. A kutatás az ismeretre irányul, míg a személynek tudásra, "élni tudásra" van szüksége.
A Szentatya még elidőzött Szent Ágoston alakjánál, aki a paviai egyetem társvédőszentje. II. János Pál pápa "Fides et ratio"- k. enciklikájában így ír: „A hippói püspöknek sikerült megalkotnia a filozófiai és teológiai gondolkodás első nagy szintézisét, melyben a görög és latin gondolkodás ismeretei ötvöződtek. A legmagasabb rendű spekulatív tanítás őbenne is meg tudta szilárdítani a tudás nagy egységét, amely a bibliai tanításon alapul " (vö. 40).

XVI. Benedek pápa végül Szent Ágoston közbenjárásáért fohászkodott, hogy a paviai egyetem mindig kitűnjön a személy iránti figyelem, a tudományos kutatásban való közösségi szellem, valamint a hit és a kultúra közötti termékeny párbeszéd terén.