"Habemus papam" - 2 éve választották meg XVI. Benedek pápát

2005. április 19. 17 óra 50 perc: a Sixtusi kápolna kéményéből bizonytalan színű füst száll fel. Majd hirtelen a füst színe egyértelműen fehérre változik. Megválasztották a Pápát!
„Habemus papam” – jelentette be Jorge Arturo Medina Estévez protodiakónus bíboros, majd Joseph Ratzinger ezekkel a szavakkal fordult a Szent Péter teret megtöltő, ujjongó hívekhez: „Kedves Testvérek!” A nagy II. János Pál pápa után, a bíborosok engem választottak meg, az Úr szőlejének egyszerű és alázatos munkását”…
Így kezdődött XVI. Benedek pápasága, aki arra kapott meghívást, hogy a csaknem 27 évig uralkodó II. János Pál utóda legyen. Joseph Ratzinger, Krisztus 265. földi helytartója, a történelem nyolcadik német pápája, két éves péteri szolgálata során 7 és fél millió személlyel találkozott, három olaszországi és öt külföldi apostoli látogatást tett. Történelmi lépés volt látogatása Auschwitzban és a törökországi Kék Mecsetben. „Deus caritas est” - címmel enciklikát, „Sacramentum Caritatis” - címmel szinódus utáni buzdítást tett közzé, illetve születésnapján jelent meg „A názáreti Jézus” - c. könyve.
Péteri szolgálatának fő jellemzői az egyszerűség, a kiegyensúlyozott, derűs hangnem, a kristálytiszta tanítás, egy rendkívüli nagy tudás összefoglalása egyszerű szavakban, amelyek mélyen megérintik az őt hallgató emberek szívét és lelkiismeret-vizsgálatra készteti őket. Szelídség és szilárdság egyszerre jellemzik a Pápa személyiségét. Egyszerűsége célja, hogy Krisztus ragyogását tükrözze vissza, hogy elvezesse az embereket a Krisztussal való találkozásra és barátságra, arra az útra, amelyet ő már személyesen végigjárt és megtapasztalt.
Katekézisében azt hirdeti, hogy a keresztény forradalom ellenségeink szeretetére, nem pedig gazdasági, politikai vagy hatalmi stratégiákra épül. A szeretet forradalma, nem emberi erőforrásokból merít, hanem Isten ajándéka, amelyet akkor nyerünk el, ha maradéktalanul irgalmas jóságára hagyatkozunk. Ez az Evangélium újdonsága, amely megváltoztatja a világot, anélkül, hogy nagy zajt csapna maga körül.
XVI. Benedek pápa a hit ésszerűségét hangsúlyozza és párbeszédre szólítja fel a nem hívőket is.
„A keresztény választás ma is a legracionálisabb, legemberibb” – mondta a Szentatya tavaly, a fiatalokkal való találkozása során. Ezért bizalommal kidolgozhatunk egy filozófiát, egy világnézetet, amely az értelem elsőbbségén nyugszik, azon a meggyőződésen, hogy a teremtő Értelem szeretet és ez a szeretet pedig Isten”.
XVI. Benedek pápa arra buzdítja a fiatalokat, hogy ne hagyják, hogy az élet áradata elsodorja őket. Ne elégedjenek meg azzal, amit mások gondolnak, mondanak és tesznek. Keressék maguk körül Istent, vágyakozzanak arra, hogy megismerjék Arcát.
Többször leszögezte, hogy az egyház nem keres kiváltságokat. Egyetlen küldetése, hogy hirdesse Krisztust és védelmezze az embert, a legkisebbeket megóvja az erősek önkényuralmától. Ezért hangoztatja azokat az alapelveket, amelyek nem képezhetik alku tárgyát. Ezek közé tartozik az élethez való jog mindenki számára, a család, az oktatás szabadsága. Nem vallási, hanem általános alapelvekről van szó, amelyek az egész emberiség tulajdonát képeik. A Pápa felhívja a figyelmet a relativizmus pusztító következményeire, bírálja azoknak a laicistáknak radikalizmusát, akik meg akarják fosztani az egyházat a szólásszabadság jogától. Leleplezi a szegénység, az éhség, a globalizáció által előidézett igazságtalanságok botrányát, a gazdag országok újra gyarmatosítását, a növekvő fegyverkereskedelmet, amelyet általános közöny vesz körül. Különösen szívén viseli Afrika és a Szentföld sorsát, figyelemmel fordul Kína felé, közvetlen közelről követi a dél-amerikai népek kihívásait és reményeit. Óvja Európát attól a veszélytől, hogy véglegesen megtagadja keresztény gyökereit, mert azzal önmagát tagadná meg. Látja, hogy a világ nem győzte le a rosszat, sőt, úgy tűnik, hogy hatalma még inkább megerősödik. A szenvedésről azt tanítja, hogy misztérium, amelyet Isten Fia Keresztjével magyarázott meg az embereknek.
„Krisztus mindnyájunkért szenvedett és új értelmet adott a szenvedésnek. Bevezette azt egy új rendbe, a szeretet rendjébe. Krisztus kínszenvedése a kereszten gyökeresen új értelmet adott a szenvedésnek, azt belülről alakította át. A szenvedés az, amely a rosszat a szeretet lángjával égeti el. Minden emberi szenvedés, minden fájdalom, minden betegség magában hordozza az üdvösség ígéretét” – tanítja XVI. Benedek pápa.
A Szentatya továbbá erőteljesen szorgalmazza az ökumenizmus és a vallások közötti párbeszéd előrehaladását. A katolikusokat arra buzdítja, hogy legyenek következetesek, ismét fedezzék fel a csöndet, elmélkedjenek a Bibliáról, mélyítsék el imaéletüket, térjenek vissza a szentségimádás gyakorlatához.
„Az ima nem egy tetszés szerinti választás, hanem élet-halál kérdése. Csak aki imádkozik, aki gyermeki szeretettel bízza rá magát Istenre, csak az léphet be az örök életbe, ami nem más, mint maga az Isten.”
Isten pedig maga a szeretet és szeretete boldogságunk titka – hirdeti immár két éve szavaival és életével XVI. Benedek pápa.