Kedden délelőtt a Szentszék Sajtótermében ismertették XVI. Benedek pápa hétvégi, észak-olaszországi
látogatásának programját
Mint már arról részletesen tájékoztattuk hallgatóinkat, XVI. Benedek pápa szombaton
és vasárnap a lombardiai Vigevano és Pavia városokban tesz apostoli látogatást. Paviában
a Szentatya imátkozik a Szent Ágoston ereklyéit tartalmazó urna előtt, ahol egy fogadalmi
lámpást helyez el. „Vigevano az egyetlen lombardiai egyházmegye, amelyet II. János
Pál nem keresett fel. El kell tehát oda látogatni” –XVI. Benedek pápa ezekkel a szavakkal
válaszolt Claudio Baggini püspök meghívására. A vigevanoi egyházmegye köszönti elsőként
a Pápát hétvégi lombardiai látogatása során. A város, amely különösen ismert kiváló
minőségű cipőiről, 10 ezer pár lábbelit ajándékoz szegény országoknak a pápalátogatás
alkalmából, egy pár cipővel pedig a Szentatyát ajándékozzák meg – mondta a sajtótájékoztatón
P. Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő. A Pápa, mielőtt belépne a paviai
Szent Péter bazilikába, ahol Szent Ágoston ereklyéit a VIII. századtól kezdve őrzik,
megáldja az „Augustinianum” kulturális központ tervét és alapkövét. Az Ágoston rend
a központot XVI. Benedek pápáról nevezi el, mivel számos szoros lelki és teológiai
szál fűzi a Pápát Szent Ágostonhoz. A hippói püspök már fiatal korában nagy hatással
volt Joseph Ratzingerre, aki így doktori disszertációját is az egyházatyának szentelte
1953-ban, a következő címmel: „Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában”. A
Szentatya február 17-én, a római Nagyszemináriumban tett látogatása során fedte fel
a papnövendékek előtt, hogy hogyan született Szent Ágoston iránti csodálata: „Számomra
varázslatos volt mindenekelőtt Szent Ágoston nagy embersége, az, hogy lelkileg küzdenie
kellett ahhoz, hogy eljusson Isten Szavához, az Istennel való élethez, míg végül igent
mondott egyházára. Egy nagyon emberi életút az övé, amelyben láthatjuk, hogy hogyan
kezdődik az Istennel való kapcsolat. Látjuk, hogy hogyan kell komolyan vennünk természetünk
minden ellenállását, és hogyan kell azokat olyan mederbe terelnünk, hogy végül elérkezzünk
az Úrnak mondott nagy „igenhez”. Így hódított meg nagyon személyes teológiája, amely
főleg a prédikációban fejlődött ki. Ez azért fontos, mert kezdetben Ágoston pusztán
szemlélődő életet akart élni, de az Úr nem ezt akarta. Pappá majd püspökké szenteltette
és így egész élete alapvetően az egyszerű néppel való párbeszédben fejlődött. Egyrészt
mindig személyesen meg kellett találnia az Írások jelentését, másrészt figyelembe
kellett vennie az emberek képességeit, életkörülményeit, és el kellett jutnia egy
valóságos, ugyanakkor nagyon mély kereszténységhez” – mondta a Szentatya a Római Nagyszeminárium
növendékeinek. A Pápa április 22-én vasárnap a Szent Ágoston márvány ereklyetartója
előtt vesperást vezet a paviai Szent Péter bazilikában, ahol a hippói püspök földi
maradványai vannak elhelyezve, majd meggyújt egy fogadalmi lámpást. Ennek fénye a
párbeszéd fáklyájának utazására emlékeztet. Arra a fáklyára, amelyet Algériában, az
egyházatya szülőhelyén, Tagasteban gyújtottak meg, és amely a numidiai filozófus útját
követte. Szent Ágoston rendje ezzel a fáklyával ünnepelte meg 750 éves fennállását,
és így kívánt hozzájárulni a népek, kultúrák és vallások közötti párbeszéd építéséhez.
Giustino Casciano, a páviai Szent Péter bazilika perjele a Vatikáni Rádiónak adott
interjújában elmondta, hogy a rend olaszországi tagjai már régóta tervezik, hogy Paviában
létrehozzanak egy Szent Ágoston szentélyt, amely a lelkiség, a szépség és kultúra
központjaként működik, hogy jelenlétükkel vonatkozási ponttá válhassanak különösen
a fiatalok számára.