A Szentatya beszéde Tetjana Izsevszkához, Ukrajna új szentszéki nagykövetéhez
XVI. Benedek pápa a nagykövetasszonyhoz intézett beszédében köszönetét fejezte ki
Viktor Juscsenko ukrán államelnöknek a szívélyes meghívásért, hogy látogasson el Ukrajnába
és visszaemlékezett előde, II. János Pál pápa 2001-ben az országban tett apostoli
útjára. 15 éve telt el azóta, hogy a Szentszék és Ukrajna diplomáciai kapcsolatot
létesített egymással és az azóta megtett út nagyon jelentős – állapította meg a Szentatya.
Ukrajna, amelynek mindig is hivatása volt, hogy kapu legyen kelet és nyugat között,
mivel az európai kontinens keleti határán fekszik, az elmúlt években a nyitás és az
együttműködés politikáját folytatta a földrész többi országával. A Szentszék nagyra
értékeli azokat a távlatokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa visszanyerje
valódi dimenzióját, biztosítva a nyugati és keleti országok közötti gyümölcsöző párbeszédet.
A földrész két kulturális „tüdeje” alakította ki Európa történelmét és nagymértékben
megjelölték keresztény történelmét is. A Pápa annak a meggyőződésének adott hangot,
hogy az ukrán nemzet, amelynek életében, kultúrájában és intézményeiben mély nyomot
hagyott az evangélium, több mint ezer éves megkeresztelkedése óta, más népek számára
is átadja majd önazonosságának dinamizmusát, megőrizve eredeti jellemvonásait. Globalizált
világunkban ugyanis egyre sürgetőbb, hogy kedvezzünk a kultúrák és vallások közötti
igényes és elmélyült párbeszédnek. Nem azért, hogy mindent egy szintre helyezzünk
és ezáltal sivárabbá váljunk tegyünk egy fajta szinkretizmus által, hanem azért, hogy
lehetővé tegyük a kölcsönös tiszteletben megvalósuló fejlődést és együttműködést.
Ennek távlata egyben csökkenti a feszültségek forrását, a csoportok és nemzetek közötti
szembenállást. A Pápa örömmel állapította meg, hogy jó kapcsolatok állnak fenn Ukrajnában
a közéleti hatóságok és az egyházak között. A hívek vallásszabadságot élveznek, amely
az emberi szabadság alapvető dimenziója. Az állam, a vallási és a polgári életre vonatkozó
felelősségek helyes megkülönböztetése mellett elismeri a különböző vallási felekezeteket
és rítusokat, mindegyiknek egyenlő jogokat ismer el a törvény által. A katolikus egyház
egyik fontos hivatása a fiatalok oktatása, különös tekintettel a keresztény etika
alapelveire, az emberi méltóság tiszteletben tartására. A Szentatya utalt arra a kezdeményezésre,
amely az Egyházak és Vallási Szervezetek Összukrán Tanácsa keretén belül közös programot
dolgoz ki az keresztény etika állami iskolákban történő oktatására. A Pápa ugyancsak
elismerését fejezte ki azért, hogy az ukrán Oktatási Minisztérium a közelmúltban feljogosította
az ország katolikus egyetemét, hogy teológiai diplomát és licenciátust bocsásson ki.
A rendelkezés által az ukrán hatóságok egyetemi tantárgyként ismerik el a teológiát.
Az ukrán katolikus közösségről szólva XVI. Benedek pápa emlékeztetett rá, hogy bicánci
és latin szertartású közösségei számára fontos a keleti és nyugati hagyomány közötti
állandó párbeszéd, valamint az ortodox testvéreikkel való dialógus az egység felé
vezető úton.