„Krisztus tanúi. Német vértanúk a nácizmus idején” – könyvbemutató Rómában

A Szentszék mellé rendelt német nagykövetségen mutatták be csütörtökön (március 29-én) délben a „Krisztus tanúi. Német vértanúk a nácizmus idején” c. kötetet. A könyvet a német püspöki konferencia a 20. századi martirológia elkészítésével megbízott Helmut Moll prelátus és a paulinusok kiadójának igazgató-helyettese, Elio Guerriero méltatta.
Az eredeti német nyelvű 1400 oldalas martirológia-gyűjtemény négy fejezetből áll: a nemzeti-szocializmus, a kommunizmus, a tisztaság és a missziós tevékenység vértanúi. Az olasz kiadásban csak egy fejezetet, a náci időszak keresztény német vértanúiról szólót tették közzé az átfogó műből. Ahogy Helmut Moll prelátus a könyvbemutatón elmondta, hatalmas kutatómunka előzte meg az 1999-es első német kiadást. Kevesebb, mint 4 év alatt 27 egyházmegyei és 10 apostoli vizitátor, valamint a szerzetesi elöljárók által megbízott személyek, továbbá 135 szakértő hozta létre a kötetet. Az ebben bemutatott 700 személy vértanúságát, a XIV. Benedek pápa (1740-1758) által meghatározott és máig érvényes szempontok alapján ismerték el.
A mű létrehozására II. János Pál pápa 1994-ben kiadott „Tertio millennio adveniente” k. apostoli levele adott ösztönzést. A Pápa ebben buzdította a helyi egyházakat, hogy ne merüljenek feledésbe azok az emberek, akiket keresztény hitük miatt üldöztek vagy megöltek. Megerősítette továbbá, hogy a második évezred végén az Egyház újra a vértanúk egyházává vált. A papokat, szerzeteseket és világi hívőket érő üldözések a vértanúk nagy számát eredményezték a világ különböző részein.
A német kiadás első részében, amelyet most Rómában bemutattak, a nemzeti-szocializmus időszakának vértanúiról olvashatunk. A közvetett támadások, amelyek nemcsak a katolikus egyházat érték, valamint az 1933-ban a Szentszék és a német kormány között létrejött egyezmény semmibe vétele ellentétekhez vezetett a terror rezsimjével. Ennek következtében 170 pap, 58 szerzetes, 4 szerzetesnő, a megszentelt élet intézményeinek két tagja, továbbá 120 világi személy halt meg koncentrációs táborokban, börtönökben, fogházakban.
Az eredeti kötet következő fejezetében a kommunizmus német vértanúit mutatják be. A 30-as években két orosz-német püspök és több mint 70 pap halt erőszakos halált hite miatt a sztálini szovjet diktatúrában. 30 dunai sváb – püspök, pap és világi – került még a gyűjteményben, akiket Tito kommunista rezsimje idején gyilkoltak meg brutális módon.
A harmadik fejezetbe a tisztaság vértanúi kerültek. 61, nagy részben kelet-európai származású védtelen fiatal lány, szerzetesnő és asszony fizetett életével, mivel ellenállt az erkölcstelen támadásnak. Mellettük még ebben a kategóriában találjuk azt a 12 férfit és 2 nőt, akik a fenyegetett nőket védelmezték és durva bosszúk áldozatai lettek, amiért bátran szembeszálltak a II. világháború vége felé a Vörös Hadsereg katonáinak annak érdekében, hogy megmentsék védelmezettjeiket.
A német eredeti utolsó fejezete a vértanú misszionáriusoknak állít emléket. A 20. században ezrek mentek el a különböző kontinensekre, hogy hirdessék Krisztus evangéliumát. Sokaknak közülük le kellett győznie a törzsi vallások ellenségességét vagy ideológiai mesterkedésekkel kellett szembe néznie, mint Kínában, Észak-Koreában, Pápua-Új-Guineában és a Fülöp-szigeteken. 116 szerzetes, 60 szerzetesnő és egy misszionárius orvos áldozta életét az igazságért.