A megbocsátás valódi gyógyír sebeinkre - Angelo Comastri érsek a gyónás szentségéről
A Pápa és a fiatalok közötti csütörtöki bűnbánati liturgiára készülve a Vatikáni Rádió
fölkereste Angelo Comastri érseket, a Pápa vatikánvárosi helynökét, aki egyben a Szent
Péter-bazilika főpapja, hogy ennek az eseménynek az eredetéről, a bűnbánatnak a fiatalok
életében betöltött szerepéről kérdezze. V: - II. János Pál pápa kezdeményezte először
ezt a találkozót a fiatalokkal, ami része a Pápa tanítói feladatának. A Szentatya
ugyanis minden gesztusával tanít, nevel minket; és ma újra kell nevelni mindenkit
arra, hogy ismét fölfedezze a bűnbánat, a kiengesztelődés szentségének nagy ajándékát.
A kiengesztelődés egy húsvéti ajándék. Jézus Húsvét napján azt mondta az apostoloknak:
Menjetek el az egész világra, akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer - mert
nincs szebb dolog a bocsánat elnyerésénél. Ha megértenénk, hogy a megbocsátás valóban
gyógyír a sebekre, szorongásainkra, akkor sietnénk gyónni, és hatalmas örömmel térdelnénk
le a gyóntatószékben. K: - A fiatalok ma keveset gyónnak. Érsek úr szerint mi ennek
az oka? V: - Az, hogy nem értették meg a gyónás szentségét. És az is, hogy olykor
mi, papok keveset tettünk azért, hogy a gyóntatószékhez vonzzuk őket. De meg vagyok
győződve arról, hogy mi, papok és rajtunk keresztül az egyház egy értékes gyöngyszemet
tart a kezében, a szeretet bombáját: amit ki kell biztosítanunk, mert a gyónás nagy
életszentséget képes létrehívni, tehát nagy boldogságot is. K: - Milyen időközönként
és miért kell gyónni? V: - Nyilvánvalóan szükség van a gyónásra, ha valamilyen
súlyos bűnt követtünk el, mert e szentség által békülhetünk ki ismét Istennel. De
a gyónás akkor is hasznos, ha nem súlyos a bűn, amit elkövettünk, mert amikor bocsánatot
kérünk, letérdelünk, egészen biztosan az isteni megbocsátástól felüdülve állhatunk
föl ismét. Ezért mintegy tizenöt naponként, vagy legalább havonta célszerű a keresztényeknek
a kiengesztelődés szentségéhez járulniuk. K: - Sokan megkérdezik ma: miért is kellene
meggyónnom? V: - A gyónás nem a papnak szól, hanem a gyónó szívéből fakadó igényre
válaszol, amelynek szüksége van a megbocsátásra. A pap csupán egy ablak, amelyen keresztül
Isten kinéz és megbocsát nekünk. A lelkipásztorban csak egy szegény emberi szív dobog,
amelyben újra él Jézus Krisztus szíve. És Jézus Krisztus az, aki éreztetni akarja
velünk, fizikailag is a megbocsátást. Jézus az, aki az egyházon keresztül meg akarja
láttatni e gyógyító szavak szépségét: "És én föloldozlak téged bűneidtől”.