Isten szolgája, II. János Pál nemzedéke - P. Pawel Cebula minorita tudósítása
Közeledik Isten szolgája
II. János Pál pápa mennyei születésnapjának 2. évfordulója. A közelmúltban,
amikor utóda, XVI. Benedek pápa az európai és ázsiai egyetemistákkal együtt elmélkedett
a rózsafüzér titkain, lengyelül így buzdította a fiatalokat: „Kedves barátaim, örömteli
és nyitott szívvel kutassátok azt a tanítást, amelyet minden fiatalnak hagyott Isten
szeretett szolgája, II János Pál”. Meg vagyok győződve, hogy ez a feladat nem
csak a fiataloknak és nem csak a lengyeleknek kell, hogy fontos legyen, mivel II.
János Pál élete és tanítása mindenki számára, a nem hívők számára is ajándék és titok,
amelyet folyamatosan kutatni kell.
Lengyelországban minden hónap második napján
különös módon imádkoznak János Pál boldoggá avatásáért. Két évvel ezelőtt, április
első szombatján, s egyben az Isteni Irgalmasság ünnepének előestéjén, amikor II. János
Pál visszatért az Atya házába, a világ megállt és sokakban tudatosult a tény: II.
János Pál nemzedéke vagyunk. Ez a nemzedék, akár egy mozgalom, most igyekszik fölfedezni,
mit is kapott ajándékul Istentől az Ő szolgáján keresztül és e szerint hogy kell válaszolni
a mai idők kihívásaira?
Isten szolgája II. János Pál pápa halálának 2. évfordulója
alkalmat ad sokféle megemlékezésre, imavirrasztásokra, keresztutakra, passió előadásokra
és koncertekre, de szociológiai kutatásokra és tudományos konferenciákra egyaránt.
Az egyik felmérés szerint a lengyelek 94 százaléka számára II János Pál a legnagyobb
erkölcsi tekintélyt jelenti, több mint 50 százalékának pedig április másodika a legfontosabb
dátum. 71 %-uk II. János Pál nemzedékének tekinti magát, s ezek között vannak fiatalok
és idősebbek, hívők és nem hívők, jobb- és baloldaliak egyaránt. A megkérdezettek
több mint fele univerzális személységnek és az egész emberiség vezetőjének tartja
őt. A felmérés a varsói II. János Pál Központ megbízásából készült, amely konferenciát
is rendezett a következő címmel: „II. János Pál idejének társadalma”. Ott hangzott
el professzor Marian Grabowski gondolata, vagyis hogy az, ami a Szentatya halálakor
és utána történt, a pünkösdi eseményhez hasonló, amely állandóan tart az Egyház közösségében,
de nem mindig ilyen mértékben és ilyen erővel. Ennek az eseménynek 3 főeleme van:
az ima intenzitása és népszerűsége, az ima egyszerűsége és a rendkívüli kölcsönös
kommunikáció, amely független attól, ki milyen társadalmi rétegből vagy kultúrából
származik.
Marcin Przeciszewski, a (Lengyel?) Katolikus Hírügynökség igazgatója
szerint Karol Wojtyła halála után nem csak egyfajta erős tömeges érzelem mutatkozott
meg, hanem a könnyek között is lehetett érezni a mély keresztény reményt, hogy ő nem
hal meg egészen - és ez nagy keresztény öröm. Szerinte az, ahogyan a Szentatya elköltözött
ebből a világból, az ő utolsó enciklikája, melyet nem szóval, hanem életének tanúságával
írt meg. János Pál életének és tanításának gyümölcsét pl. abban lehetett látni, ahogyan
tavaly májusban a lengyelek nagy szeretettel és örömmel fogadták utódát, XVI. Benedek
pápát; vagy abban, ahogyan most harcolnak a parlamentben is a pornográfia ellen, vagy
az élet védelmének jegyében, hogy ez kerüljön be az alkotmányba.
Stanisław
Dziwisz bíboros szerint amióta Karol Wojtyła elköltözött az atyai házba, az emberek
mélyebben tekintenek az életre és a halálra. II. János Pál még most is emlékeztet
Assisi Szt. Ferenc szavaira: nem szeretik a Szeretetet! Ezért mint igazi atya és mester
arra tanít minket, hogy a szeretet éhínségét csak Isten feltétel nélküli, tiszta és
alázatos szeretete tudja kielégíteni. János Pál megélte ezt a szeretetet és most is
tanúságot tesz róla, hogy ez erősebb mint a halál. Ezért ma is azt mondja nekünk:
Ne féljetek! Csak a Keresztben van a győzelem, mert a Kereszt az irgalmas szeretet
élő jele!
Április elsején és másodikán Isten szolgája II. János Pál emlékére
sokan a szívük fölé egy fehér szalagot tűznek ki. Legyen ez számunkra és a világ felé,
Magyarországon is a krisztusi remény jele, amely azt mondja: Ne féljetek, Isten reményt
ad! Lengyelországban sok hegy csúcsán égni fog a tábortűz, az ablakokban pedig gyertyák
lángja lobog annak jeléül, hogy János Pál hozzájárult a föld színének megújulásához,
ahogyan ezt kérte Varsóban 1979-ben. De nekünk is, Magyarországon, különösképpen 1996-ban
Győrben azt kívánta, hogy a Szentlélek erős szele újítsa meg a helyi egyházat. Érdemes
szívünkbe zárni János Pál szavait, tanítását, életét, hogy minket is megújítson a
remény lángja, a Szeretet tüze.
Vegyük föl a fehér szalagot, az új ember
jelét, égjen minden ablakban egy szál gyertya, az élő remény jele, családjainkban,
közösségeinkben elmélkedjünk János Pál Pápával. Tanuljunk tőle és tegyünk tanúságot
arról, hogy a krisztusi remény nem csal meg soha!
Isten szolgája II.
János Pál atyánk, imádkozz értünk, hogy ne féljünk, mert Krisztus a mi reményünk!