Az Unió főpásztorainak "Római Üzenet"-e Európa politikai felelőseihez
A Római Szerződések aláírásának 50. évfordulója alkalmából az Unió Püspöki Konferenciái,
a szerzetesi közösségek, katolikus szervezetek és mozgalmak, valamint más keresztény
egyházak küldöttei az olasz fővárosban találkoztak március 23. és 25. között. Az Európai
Unió Püspöki Konferenciái Bizottsága által kezdeményezett kongresszuson a következő
témát vitatták meg: „Értékek és távlatok a holnap Európája számára – a Római Szerződések
50 éve”. A küldöttek üzenetben fordultak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőihez,
az Európai Parlament elnökéhez és az Európai Bizottság elnökéhez, akik március 25-én
Berlinben gyűlnek össze, hogy az Európa Tanács ünnepélyes ülésén emlékezzenek meg
az évfordulóról. Az öt pontos üzenetet a küldöttek szombaton átadták Romano Prodi
olasz kormányfőnek, aki a vasárnapi berlini ünnepi ülésen átnyújtotta azt a címzetteknek.
Az
üzenet megfogalmazói megállapítják: a Római Szerződések fontos állomást jelentettek
az európai államok és népek integrációjának folyamatában. Elismeréssel szólnak elődeik
erőfeszítéseiről, amelyek Európa még nem teljesen végbement újraegyesítésére irányultak.
A földrész népeinek annyi képviselője levonta a helyes tanulságot a végsőkig fokozott
nacionalizmusok eltévelyedéseiből, amelyek háborúkat, pusztítást és a szabadság megtagadását
idézték elő. Európa építése az időben történik. Elődeink számára több mint 100 évre
volt szükség ahhoz, hogy felépítsenek egy székesegyházat, mi ötven év alatt egy új
„katedrálist” építettünk minden európai számára.
A fontos kihívások közül az
üzenet a következőket emeli ki: fejleszteni kell a nemzetközi együttműködést a szegénység
leküzdésére, főleg ami Afrikát illeti, továbbá fel kell számolni a nők és gyermekek
kihasználását, az emberi jogok megsértését. Küzdeni kell a klímaváltozás okai és következményei
ellen. Folytatni kell az Európáról való, jelenleg szünetelő megfontolásokat. A már
elért intézményes megoldások védelmezzék az emberi méltóságot és az ebből fakadó értékeket,
mint a vallásszabadság, annak minden dimenziója, az egyházak és szerzetesi közösségek
intézményes jogai, valamint ismerjék el kifejezetten a földrész keresztény örökségét.
A keresztények elkötelezik magukat arra, hogy hozzájárulnak az erőteljes társadalmi
összetartás megvalósításához, amelyre ma Európának olyan nagy szüksége van. Az
üzenet aláírói a következőket kérelmezik: Az Európai Uniót vezéreljék olyan értékek
és alapelvek, amelyek az európai egyesülési folyamatot a kezdetektől fogva inspirálták,
mint: az emberi méltóság, a férfiak és nők közötti egyenlőség, a béke, a szabadság,
a kiengesztelődés és a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és a szubszidiaritás, a
jogállamiság, a közjó keresése. Ezek az értékek nélkülözhetetlenek, különösen az újjászülető
nacionalista, faj- és idegengyűlölő tendenciákkal, a nemzeti önzésekkel szemben. Arra
szólítják fel a tagállamokat, hogy demokratikus törvényhozásuk keretein belül tartsák
tiszteletben az életet, fogantatásától kezdve a természetes halál beálltáig, támogassák
a családot, mint egy férfi és egy nő házasságban megvalósuló természetes kötelékét.
A keresztények támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely valóban tiszteletben
tartja az Isten képére és hasonlatosságára teremtett és Jézus Krisztus személyében
kinyilatkoztatott emberi természetet. A földrész integrációjának folyamatában, mint
ahogy arra II. János Pál pápa emlékeztetett Ecclesia in Europa k. apostoli
buzdításában: „…alapvetően fontos tudni, hogy az egység nem lesz maradandó, ha csak
földrajzi és gazdasági természetű marad, hanem a jogban és az életben megvalósuló
értékek egyetértő elismerésében kell megmutatkoznia”. .