XI. Piusz pápa egy-egy enciklikában ítélte el a kommunizmust illetve a nácizmust. A "világi vallások" leleplezése ma is időszerű

70 évvel ezelőtt, 1937. március 19-én tette közzé „Divini Redemptoris” k. enciklikáját XI. Piusz pápa, amellyel leleplezte az ateista kommunizmus téveszméit és bűntetteit. A kommunizmus „megfosztja az embert szabadságától és minden erkölcsi tartásától, a vak ösztönökkel szemben. Néhány nappal előtte, március 14-én, Ratti Pápa „Mit brennender Sorge” (Égő aggodalommal) k. enciklikájával keményen elítélte a náci ideológiát.
Pietro Scoppola történész, rádiónknak adott nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy a két pápai dokumentum drámai légkörben jelent meg, amely már jelezte a második világháború kitörését. A Pápaírásban tette közzé meggyőződését, hogy szilárdan elítéli a XX. század mindkét totalitarizmusát, a „két világi vallást”, egyrészt a kommunizmust, másrészt a nácizmust. Két erőteljes enciklikáról van szó. A Pápa talán még árnyaltabban leplezi le a nácizmust, mint a kommunizmust, és apostoli körlevele mintegy elővételezi azt az enciklikát, amelynek közzétételét halála megakadályozta. A közelmúlt kutatásainak következtében került napvilágra „Humani Generis Unitas” k. enciklikája a náci fajgyűlölet ellen. Mint ismeretes ugyanis a közelmúltban megnyitották a vatikáni titkos levéltár egy részét, így a XI. Piusz pápaságára vonatkozó dokumentumok is hozzáférhetővé váltak a tudósok számára. Számos új, rendkívül érdekes adat egészíti ki ennek a pápaságnak a történetét.
A két enciklika nagy hatást gyakorolt megjelenésekor, de ne feledjük, hogy nem volt sajtószabadság sem a kommunista, sem a náci rezsimben, ahol ismeretlen volt az eszmék szabad áramlása. A Szovjetunióban pedig egyenesen vallásüldözés folyt, tehát az enciklika tartalma csak kevesekhez juthatott el, főként a vezető rétegekhez.
Mindkét enciklika rendkívül nagy értékű – tette még hozzá Pietro Scoppola olasz történész – mivel leleplezi a „világi vallás” jelenségét, vagyis azt a kísérletet, hogy a politika hassa át az emberi élet minden területét, magába olvassza a vallási dimenziót is. Ennek elítélése nagy jelentőségű volt a maga korában is, de egyben figyelmeztetés a jövő számára. Ezért XI. Piusz pápa két enciklikája ma is fontos vonatkozási pontot jelent a demokrácia és a szabadság értékei szempontjából.