A Római Szerződés megjelölte az európai család megszületését – a Brüsszeli Bizottság sajtóközleményeiből

Az Európai Közösség országai megőrizve kulturális és nyelvi különbözőségüket, saját hagyományaikat, egységüket olyan közös értékekre építették, mint a szabadság és a demokrácia, jogállamiság, az emberi jogok és az egyenlőség tiszteletben tartása. Az Unió országaiban nem dúlt háború az elmúlt 50 évben, és ez már önmagában véve példa nélküli esemény a földrész történelmében. Ünneplésre ad okot az Európai Unió integrációja is, az az örvendetes tény, hogy tagországainak száma 6-ról 27-re bővült.

A szabadság sajátos helyet foglal el a közös értékek között – olvashatjuk a Brüsszeli Bizottság közleményében. Ezt az értéket az Unió olyan új szempontokkal gazdagította, mint a személyek és áruk szabad áramlása határain belül. Az Unión belül egyre több ország állampolgárai utazhatnak útlevél nélkül. A térség államaiban világviszonylatban is a legmagasabb az életszínvonal és a szociális háló szolgáltatásai. Az Európai Unió gazdasági ereje, amely integrációjából fakad, ugyanakkor felelősséget is jelent világméretekben, amelyek visszatükröződnek kereskedelmi és segélynyújtási politikáiban.

A közös munka lehetővé tette a közös piac létrehozását és a közös pénz bevezetését a legtöbb országban. Egyedülálló eredményekről van szó, amelyek szintén megérdemlik az ünneplést. Az évforduló egyben lehetőség arra, hogy jobban megértsük a jelent, és a jövő felé nézzünk.
A Brüsszeli Bizottság ezután közleményében röviden feleleveníti az Európai Unió történetét.

1945-59 – az együttműködés kezdetei

 
1950. május 9-én Robert Schumann, francia külügyminiszter előterjeszt egy együttműködési tervet. A cél, hogy többé ne kerüljön sor a szomszédos országok közötti gyakori és véres háborúkra, amelyek a második világháborúban csúcsosodtak ki. Az ötvenes években az Európai Szén- és Acélközösség gazdasági és politikai téren egyesíti az országokat. A hat alapító állam a következő: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia. Az ötvenes éveket a kelet-nyugat között dúló hidegháború jellemezte. Magyarországon a kommunista rezsim elleni tiltakozást a szovjet harckocsik vérbe fojtották 1956-ban. A rákövetkező évben a Szovjetunió vezető helyre tör az űr meghódításában, fellövi az első Szputnyikot, műholdat. 1957-ben a Római Szerződés létrehozza a Közös Piacot, az Európai Gazdasági Közösséget.

1960-69 – a gazdasági növekedés évtizede

 
A hatvanas évek az „ifjúsági kultúra” születésének jegyében kezdődtek. A Beatles együttes fiatalok tömegeit vonzotta, bárhol is lépett fel a világon, ezzel hozzájárult a kulturális forradalomhoz, amely még jobban kiélezte a nemzedékek közötti ellentéteket. Az 1968-as tavasz a párizsi diáktüntetések miatt vált nevezetessé.

1970-79 – az első bővítés

 
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973. január elsején csatlakozott az Unióhoz, ezzel a tagországok száma kilencre emelkedett. Az ugyancsak 1973-ban kirobbant arab-izraeli konfliktus energetikai és gazdasági válságot idézett elő Európában. 1974-ben megdőlt Portugáliában Salazar rendszere, 1975-ben pedig Spanyolországban meghalt Franco, ezzel a földrészen megszűnt a két utolsó jobboldali diktatúra. 1979-ben került sor az Európai Parlamentben az első általános választásokra.

1989-1990 - Megváltozik Európa arculata - összedől a berlini fal

1980 nyarán a szabad lengyel szakszervezet, a Solidarnosc, Lech Walesa vezetésével, a gdanski hajógyárban sorozatos tüntetésekkel tiltakozik a kommunista rendszer ellen. 1981-ben Görögország csatlakozásával 10-re emelkedik az Európai Unió tagállamainak száma, majd 1986-ban Portugália és Spanyolország következik. 1986-ban aláírják az Európai Egységes Okmányt, amely megteremti az egyetlen piac alapjait. Az egész földrész arculatát megváltoztató politikai fordulat következik be 1989. november 9-én, a berlini fal összeomlásakor. 28 év után először, megnyitják a Kelet- és Nyugat-Németország közötti határokat, és a két országrész hamarosan ismét egyesül. A kommunizmus összeomlása Kelet- és Közép-Európában nagy mértékben hozzásegítette a földrész állampolgárait, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. A kilencvenes években két fontos egyezmény született: 1993-ban Maastrichtban, majd 1999-ben Amszterdamban.
1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Unióhoz. Luxemburgban pedig aláírják a schengeni egyezményt, amely fokozatosan lehetővé teszi, hogy az Unió állampolgárai útlevél nélkül léphessenek át egyik országból a másikba.

2000-től napjainkig a további bővítés évtizedét éljük
 
2001. szeptember 11-e a terror elleni harc jelképévé vált, a New York-i ikertorony elleni merénylet következtében. Az Európai Unió országai szorosabb együttműködésbe kezdtek a terrorizmus ellen. 2004-ben 10 új állam – köztük Magyarország – csatlakozik az Unióhoz, amely alkotmányos szövegtervezetet dolgoz ki, amelynek elfogadása körül tovább folytatódik a vita a tagországokban.
2007. március 13-án az Európai Unió a Manchester United által szervezett labdarúgó mérkőzéssel kezdi meg az 50. évforduló megünneplését. Nem véletlen, hogy a földrész legnépszerűbb sportágának rendezvényével kezdődnek az ünnepségek. A labdarúgás egyik legmodernebb pályáján, az Old Trafford stadionban kerül sor a gála mérkőzésre a Manchester United és az Európa XI elnevezésű csapat között. Ez utóbbi a legjobb európai játékosokat foglalja magába. A bevételt az angol csapat javára fordítják. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tetszését fejezte ki a kezdeményezésre vonatkozóan: „a labdarúgás csodálatos sport, amely a leginkább lelkesíti az európaiakat. Ha a fociról van szó, közös szenvedély fűti őket és közös nyelven beszélnek”. 1957. március 13-án a Manchester United volt az első angol futball csapat az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség történetében. Néhány nappal később, március 25-én írták alá Rómában az Európai Közösség alapító szerződéseit. Mint a labdarúgásban, úgy Európa közös építésében is mindig ugyanazok az értékek foglalják el a vezető szerepet: egység, különbözőség, mozgékonyság – olvashatjuk a Brüsszeli Bizottság közleményében.