Elmélkedések a vatikáni nagyböjti lelkigyakorlaton kedden

A keddi napon Biffi bíboros a következő témákat elemezte a vatikáni nagyböjti lelkigyakorlat résztvevői számára: A világegyetem, a történelem, a szívek Urának felfedezése, a teremtés és Krisztus egyetemes primátusa. A tanúságtevők közül pedig Vlagyimir Szolovjev orosz misztikus filozófus példáját mutatta fel.
Délelőtti elmélkedésében arra emlékeztetett, hogy az első keresztény közösség Izrael Istene mellé helyezte a keresztre feszített és feltámadt názáreti Jézust. Az Apostolok következetes zsidók maradtak, ugyanakkor imádták Mária Fiát. A kereszténységet a zsidó vallás folytatásának kell tekinteni, amely Izrael hitében születik meg. A kereszténység az emberiség történelmében soha nem látott újdonság, amelynek középpontjában áll Krisztus és megváltó műve.
Kedden a második meditációban Biffi bíboros arra mutatott rá, hogy az értékeket mindenütt Krisztus hívja életre, a keresztény kultúrkörön túl is. A Szentlélek az evangéliumtól legtávolabbi valóságokat is átitathatja keresztény lelkiséggel. Minden valódi érték önmagában véve keresztény és ezért ennek megfelelően kell értékelni a természetben, az elmélkedésben. Minden ami Krisztusban létezik: érték, beleértve a szenvedést, a sikertelenséget, a halált is, amelyet a világ nem sorol az értékek közé. Minden olyan humanizmus, amely elszakad Krisztus ismeretétől vagy programszerűen ellenséges a keresztény hittel szemben, kikerülhetetlenül egy embertelen társadalomhoz vezet – ez az a tragikus tanulság, amelynek a XX. században tanúi lehettünk – mondta még Biffi bíboros.