Johan Bonny prelátus a katolikus-ortodox egyház közötti párbeszéd nemzetközi vegyes
bizottságának üléséről
Mint már arról tájékoztattuk hallgatóinkat, a Vatikánban befejezte ülését a katolikus
egyház és a keleti ortodox egyházak közötti párbeszéd nemzetközi vegyes bizottsága.
Ennek a kérdésnek a felelőse a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsában Johan Bonny
prelátus, aki rádiónknak adott interjújában beszámolt a megbeszélések témáiról. A
találkozón a két egyház képviselői az egyház küldetéséről elmélkedtek, arról a nagy
feladatról, amelyet Jézus hagyott minden tanítványára: hirdessétek az Evangéliumot
az egész világon. A témák között szerepelt még a meg nem kereszteltek üdvössége, valamint
az egyház és a nem keresztények közötti kapcsolatok. Ez utóbbi kérdés különösen fontos
a keleti ortodoxok számára, mivel muzulmán többségű országokban élnek. Számukra tehát
fontos kérdést jelent, hogy hogyan üdvözülnek azok, akik nem hisznek Jézus Krisztusban,
akik nincsenek megkeresztelve, akik nem tagjai az egyháznak. Ehhez a kérdéskörhöz
kapcsolódik az is, hogy lehetséges-e a házasság keresztények és nem keresztények között?
A katolikus egyház általában nem támogatja a keresztények és muzulmánok közötti házasságot,
de az Egyházi Törvénykönyv jogszabályai lehetővé teszik a vegyes házasságot. A Közel-keleten,
mind az ortodoxok, mind a katolikusok tartózkodóbbak a kérdéssel szemben, mivel főleg
a kihívásokat és problémákat látják. Mint ismeretes, XVI. Benedek pápa a vegyes
bizottság tagjaihoz intézett beszédében utalt II. János Pál Ut unum sint enciklikájára,
amely szerint a katolikusok és ortodoxok közös öröksége, amely a kereszténység első
évezredéből származik, segítséget nyújthat a jövő számára a szeretetközösség megvalósításában.
Ez nemcsak a bizánci, hanem a keleti ősi egyházak számára is érvényes lehet. Közös
az ekkleziológiai örökségünk, az egyház struktúrája, az apostoli szolgálat, a hét
szentség, a monasztikus lelkiség. A 451-es kalkedóniai zsinatig terjedő időszak közös
öröksége ma is példát adhat az egység jövőbeni újjáépítéséhez. A keleti ortodox
és katolikus egyházak számára kihívást jelent, hogy nagy többségében muzulmán országokban
élnek immár évszázadok óta. Ők is arab kultúrkörben, nyelvben gondolkodnak és nap
mint nap szembe kell nézniük azzal a feladattal, hogy megvalósítsák a keresztény üzenet,
a keresztény élet inkulturációját az arab környezetben – nyilatkozta a Vatikáni Rádióban
Johan Bonny prelátus, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának munkatársa, a katolikus
egyház és a keleti ortodox egyházak közötti párbeszéd nemzetközi vegyes bizottságának
vatikáni ülése után. A 14-14 tagból álló bizottság elnöke katolikus részről Walter
Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke volt, a keleti
ortodoxok részéről pedig Amba Bishoy metropolita, a kopt ortodox egyház szent szinódusának
titkára. Amba Bishoy műsorunknak adott nyilatkozatában arra a kérdésre válaszolt,
hogy milyen a muzulmán Egyiptomban az együttműködés a kopt ortodoxok és kopt katolikusok
között. A főpásztor elmondta, hogy a két egyház hívei számos téren működnek együtt.
Erre jó példa, hogy a közelmúltban, amikor szóba került a Da Vinci kód c. film egyiptomi
forgalmazása, az országban jelen lévő keresztény egyházak együttesen fogalmaztak meg
egy kérvényt a kormány számára, hogy tiltsák be a keresztény hitet sértő film levetítését.
Kérésüket méltányolták az egyiptomi politikai vezetők, és szigorúan megtiltották a
szóban forgó alkotás bármilyen nyelven történő forgalmazását.