Irak: etnikai tisztogatást helyeztek kilátásba Kurdisztánban

Új feszültségforrás van kialakulóban Irakban, amely a jelenlegi helyzet további romlásával veszélyeztet az ország északi tartományaiban, az ún. iraki Kurdisztánban. Közvetetten az ott élő keresztények helyzetét is negatív módon befolyásolhatja.
A kurd hatóságok Kirkuk városában február 4-én ultimátumot tettek közzé a 80-as években Kurdisztán területére betelepített arabok számára, hogy március 15-ei határidővel hagyják el a várost. Cserébe 15 ezer dollár értékű támogatást és az iraki Kurdisztánon kívül földosztást ajánlanak fel számukra. Az intézkedés azokat az iraki arabokat érinti, akiket Szaddam Husszein betelepítési terve alapján költöztettek a térségbe, hogy csökkentsék a kurd lakosság népességi arányát Irak kőolajban leggazdagabb területén. Biztos adatok nincsenek, de egyes források 9-10 ezer népes családról beszélnek az 1 millió lakosú Kirkukban. A kurd hatóságok magyarázata szerint nem erőszakos kitelepítésről van szó, azok az arabok, akik nem kívánnak elköltözni, maradhatnak otthonaikban.
Az arab törzsi vezetők állandó tanácskozásba és tiltakozásba kezdtek a hír hallatán, mivel közösségeik már a társadalmi szövet részévé váltak és családi kötelékek alakultak ki a helyi lakossággal az elmúlt 30 év folyamán. A türkmén kisebbség gettósítástól fél és Törökországtól várja érdekeinek védelmét. Moszulban, a káld katolikus pátriárkátus székhelyén a keresztény közösség is erős nyomásnak van kitéve olyannyira, hogy a keresztény nők fátylat viselnek az utcán, hogy ne keltsenek feltűnést. Az arab és a türkmén képviselők, akik a parlamenti helyek 1/3-át foglalják el, 4 hónapja felfüggesztették részvételüket a kirkuki regionális tanács munkáiban tiltakozásképpen.