2007-02-10 17:17:52

A szubjektivizmus kihívásaival szemben, hirdessük bátran az igazságot az emberről – mondta XVI. Benedek pápa az Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadémiája tagjaihoz intézett beszédében


A párizsi Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadémiája a véleménycsere és a tudományos vita helye, amely az állampolgárok, és a törvényhozók számára segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy megtalálják a közjó és az egyén kibontakozását leginkább elősegítő politikai szervezeti formákat – mondta beszédében a Szentatya.
A hatóságok és az állampolgárok megfontolásai és tettei középpontjában álljon egyrészt a minden ember iránti tisztelet, valamint a közjó keresése. Ma sokkal inkább, mint valaha sürgető szükség van arra, hogy felhívjuk kortársaink figyelmét erre a két szempontra – mondta beszédében a Szentatya. A szubjektivizmus terjedése, amely ahhoz vezet, hogy mindenki saját magát tekinti vonatkozási pontnak, arra buzdít bennünket, hogy a lelkiismereteket neveljük egyrészt az alapvető értékekre, - amelyeket nem lehet lábbal tiporni anélkül, hogy ne tennénk ki veszélynek az embert és magát a társadalmat, - másrészt neveljük a döntések objektív szempontjaira, ez ugyanis egy értelmes cselekedet alapja.
A Szentatya emlékeztetett rá, hogy 1995-ben a franciaországi Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadémiáján tartott előadásában az Újszövetségről szólt, hangsúlyozva, hogy a személy alapvetően relációban élő lény, aki arra kapott meghívást, hogy minden nap egyre nagyobb felelősséget érezzen testvérei iránt. Isten kérdése, amelyet már a Szentírás első szövegeiben olvashatunk: Mit cselekedtél testvéreddel?- szüntelenül visszhangozzék mindnyájunk szívében. A Pápa utalt rá, hogy az Akadémia tavaly októberben határozati javaslatot szavazott meg, amely az emberi jogokra és a szólásszabadságra vonatkozott. Szívükön viselik ugyanis azt, hogy senki ne tiporja lábbal a személyek és csoportok alapvető méltóságát és tartsák tiszteletben vallásos hitét.
A Pápa ezután felidézte Andrej Szaharov alakját, aki arra mutatott példát, hogy mind a magán, mind a közéletben bátorságra van szükség ahhoz, hogy kimondjuk az igazságot és azt kövessük. Az igazi szabadság az, ha az igazság útján haladunk, mindenki saját hivatásának megfelelően.
Kortársaink, főleg a fiatalok számára napjaink egyik kihívása, hogy ne csak külsőségek szerint éljünk, hanem fejlesszük belső életünket is. Ez az a hely ugyanis, amely egyesíti a létet és a cselekvést, amelyben felismerjük, hogy rendelkezünk Isten gyermekeinek méltóságával, akik a szabadságra kaptak meghívást. Ezt nem azáltal valósítjuk meg, hogy elszakadunk a forrástól, hanem ha azzal egységben maradunk. Ha mindenki számára lehetséges, hogy felfedezze: életének van értelme és felelős érte, akkor utat nyitunk az embereknek ahhoz, hogy éretté váljanak, az emberiség pedig rátalálhat a kiengesztelődés és a közjóért való törődés felé vezető útra. Erre nyújtott példát a tudós Szaharov. Amikor a kommunizmus időszakában külső szabadságában akadályozták, belső szabadságát senki sem tudta elvenni tőle. Ez lehetővé tette számára, hogy határozottan felemelje szavát honfitársai védelmében, a közjó nevében. Ma is fontos, hogy az emberek ne hagyják magukat olyan külső béklyók által akadályoztatni, mint a relativizmus, a hatalom és a mindenáron való nyereség hajhászása, a kábítószerek, a rendetlen érzelmi kapcsolatok, a házasság körüli téveszmék, annak a hiánya, hogy az emberi lényt létének minden szakaszában elismerjék, fogantatásától kezdve természetes haláláig. Legyen bátorságunk ahhoz, hogy emlékeztessük kortársainkat arra, hogy mi az ember és mi az emberiség. A Pápa arra szólította fel a polgári hatóságokat és mindazokat a személyeket, akiknek szerepük van az értékek átadásában, hogy mindig bátran mondják ki az emberről szóló igazságot.
Itt jegyezzük meg, hogy a párizsi Akadémia tagjai között jelen volt Jean-Marie Lustiger bíboros, Párizs nyugalmazott érseke is.







All the contents on this site are copyrighted ©.