Vita vagy párbeszéd? Muzulmán reakciók a regensburgi beszédre
- ezzel a címmel tartottak konferenciát Rómában csütörtökön (január 25.) az Arab Tudományok
és Iszlamisztika Pápai Intézetben. A témához kötődően P. Samir Khalil Samir, jezsuita,
bejrúti iszlámszakértő tanár a következőket írja cikkében, amelyet az Asianews hírügynökség
jelentetett meg január 16-án: XVI. Benedek pápa sokat vitatott regensburgi előadása
valójában hatékony modellt mutatott az iszlám-keresztény párbeszédre, amelynek kulcskifejezései
az erőszak elutasítása, az igazság szeretete, a helyes értelmezés és a küldetés. Ez
az egyedüli útja annak, hogy túllépjünk azon a banális látszat tolerancián, amelyet
sok muzulmán és a katolikus egyház egy része hirdet. A Pápa regensburgi előadását
sok keresztény és muzulmán elhibázottnak tekintette, mint amit gyorsan el kell felejteni,
ha el akarjuk kerülni a vallások háborúját. Ezzel szemben a Pápa kiegyensúlyozottan
és bátran felvázolta a keresztények és muzulmánok közötti valódi párbeszéd alapjait,
s ezáltal sok muzulmán reformer hangadójává vált. De valójában mit is mondott a Szentatya?
Figyelmeztetett arra a veszélyre, hogyha a muzulmánok száműzik az értelmet vallásukból,
úgy az iszlám hit pusztán az Istennek való alávetettséggé válik, amely szélső esetben
az erőszakba torkollhat, "Isten nevében", vagy "Isten védelmében". Nagyon fontos,
hogy a Korán szövegét a mai történelmi környezetnek megfelelően értelmezzük - mondja
a Pápa és ezt állítják a muzulmán reformerek is. XVI. Benedek pápának az iszlám iránti
szeretete nyilvánult meg az építő kritikában Regensburgban és a mecsetbeli látogatás
alkalmával Törökországban egyaránt - olvassuk P. Samir Khalil Samir, jezsuita, bejrúti
iszlámszakértő cikkében.