Paul Poupard bíboros megnyitó beszéde a "A különbözőségek együttélése" című római
nemzetközi konferencián
Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsainak elnöke
január 11-én a kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján Ivan Dias bíborossal, a
Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusával együtt köszöntötte a jelenlévőket.
Poupard bíboros beszédében kiemelte a konferencia témájának rendkívüli időszerűségét
és nagy elkötelezettséget igénylő voltát. A tanácskozás hozzá kíván járulni a kultúra-
és vallásközi párbeszéd megerősítéséhez. A harmadik évezred bizonytalan kezdetére
utalva a bíboros kiemelte a növekvő szekularizációt és a nyugati világ Istenről való
elfeledkezését. Ez lesz a témája a Kultúra Pápai Tanácsa 2008 tavaszára tervezett
közgyűlésének – jelentette be. Ezután Paul Poupard bíboros utalt a decemberben
Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett nemzetközi konferenciára,
amelyet „Európa egy átalakuló világban” címmel tartottak meg. A magyarországi rendezvényen
azt állapították meg, hogy kulturális és vallási átalakulás korszakát éljük. Ez az
egyének közötti gyors, összetett és olykor ellentétes kölcsönhatások forrása lehet,
amely veszélyeztetheti a békés együttélést. Társadalmainkban meg kell erősíteni
a közös értékekről szóló párbeszédet úgy, hogy elősegítsük a békés együttélést és
a szolidáris fejlődést. Az új humanizmus építéséről szólva a bíboros utalt a VI. Pál
pápa által 1967-ben kiadott „Populorum progressio” k. enciklikára, amelyben az új
évezred társadalmaiban megvalósuló párbeszédről van szó. A bíboros hangsúlyozta,
hogy a párbeszéd egy komoly és kötelezettségekkel járó válasz a felmerülő problémákra,
de egyben napjaink nagy kihívása is különösen a fiatalok számára. A természetjog elismerése
és tiszteletben tartása képezi a különböző vallások hívei közötti, valamint a hívők
és a nem hívők közötti párbeszéd alapját. Beszéde végén Paul Poupard bíboros arra
buzdított, hogy a különböző kultúrákhoz és vallásokhoz tartozók dolgozzanak együtt,
közösen válaszoljanak a kihívásokra és támogassák a közös értékeket az emberek java
érdekében. A politikai, társadalmi eszközök, a vallási és kulturális intézmények a
közjó szolgálatában állnak, teljesen tiszteletben tartva az emberi személyt és dimenzióit,
ahogy Blaise Pascal 17. századi francia filozófus mondta nagyon helyesen Gondolatok
c. művében: „Az ember végtelenül több mint ember” (434).