Dante Alighieri „Isteni Színjátéka” a zene nyelvén

Rock és heavy metal a Pokol megjelenítésére, gregorián a Purgatórium, lírai zene pedig a Paradicsom ábrázolására. Így képzelte el Dante Isteni Színjátékát a zene nyelvén Marco Frisina muzsikus prelátus, a római Helynökség Liturgikus Hivatalának igazgatója. Marco Frisina atya „világi” zenét is szerez, számos televíziós sorozat kísérő zenéje fűződik a nevéhez, tág körben mozgó modern egyházi zeneműveken kívül. Az opera formát öltött dantei művet ősszel mutatják be Rómában, később pedig megkezdi európai körútját. A 100 elemből álló zenekaron kívül balett táncosok és operaénekesek lesznek jelen a színpadon. A zeneszerző XVI. Benedek pápának dedikálta szerzeményét, aki beszédeiben több alkalommal idézte a nagy itáliai géniusz, Dante Isteni Színjátékának tercínáit.
Amint a szerző a Vatikáni Rádiónak adott interjúban elmondta az Isteni Színjáték megzenésítéséhez az ötletet XVI. Benedek pápa Deus caritas est enciklikája adta. Az enciklika az embernek a szeretetre szóló elhivatottságáról szól és Dante is ezt a spirituális utazást írja le a Szeretet-Isten felé. Kifejezi ugyanakkor azt is, ami annyira jellemző a ma emberére is, vagyis, hogy életútja „sötét erdőn”, a poklon keresztül halad, mely nyomasztja és amelytől meg akar szabadulni. Ekkor az irgalmas Isten segítségére siet és a Paradicsomban végre eljut az Istennel való találkozás örömére. Frisina atya a Vatikáni Rádiónak adott interjúban még elmondta, hogy az olasz zenei hagyományt követve opera formájában zenésítette meg Dante Isteni Színjátékát és a zenei műfajok egyfajta summáját alkotta meg, amennyiben különböző stílusok szerepelnek egymás mellett: rock, gregorián, opera és szimfónikus zene.