Keresztény szeretet és piacgazdaság - interjú Habsburg Ottóval, az egyház szociális tanítása és a Római Szerződés összefüggéséről

Az Acton Intézet kilenc nemzetközi konferenciával emlékezik meg idén II. János Pál pápa „Centesimus annus”k. szociális enciklikája közzétételének 15. évfordulójáról. A michigani Grand Rapids székhelyű Acton Intézetet 1990-ben alapította Robert Sirico atya. A think tank („agytröszt”-kutatóintézet) egy olyan „szabad és erényes társadalom” kialakulását kívánja elősegíteni, „amely az egyéni szabadságon és a vallási elvek követésén alapul”. A XIX. századi angol katolicizmus legendás alakját, a történész Lord Actont követve azt hirdeti, hogy a politikai és a gazdasági szabadság összeegyeztethető a keresztény hittel, sőt a társadalmi szabadság legmegbízhatóbb alapja éppen az a meggyőződés, hogy az Isten képére teremtett ember képes szabadon helyes erkölcsi döntéseket hozni a saját életét illetően.
A mostani sorozat célja, hogy különböző szakterületek neves előadói más és más szempontok szerint elemezzék az egyház szociális tanítását, különös tekintettel a globalizált piacgazdaság etikai vonatkozásaira. A hatodik konferenciára kedden, december 12-én került sor a római Pápai Gergely egyetemen a következő címmel: A „Centesimus annus” és a „Deus caritas est” – keresztény szeretet és szabad piac. Mind a két pápai enciklika hangsúlyozza, hogy minden politika és minden gazdasági struktúra középpontjában az embernek kell állnia. Az előadók között volt George Weigel professzor, washingtoni katolikus teológus, II. János Pál életrajz írója, továbbá Jean-Yves Naudet, az aix-marseille-i Egyetem közgazdaság professzora, a katolikus egyház szociális tanításának szakértője, valamint Habsburg Ottó, a Pán-Európai Unió nyugalmazott elnöke, aki magas életkora ellenére rendszeres politikai kommentátora a Vatikáni Rádió német nyelvű műsorának.
Most hallgassák meg vele készített beszélgetésünket, amelyben Habsburg Ottó a következő kérdésekre válaszol:
1. Isten szolgája, II. János Pál pápa, 15 évvel ezelőtt adta ki legjelentősebb szociális enciklikáját, a „Centesimus annus”-t, amely az állam, a demokrácia és az emberi személy kapcsolatáról szól és ma is rendkívül időszerű. Elnök úr, milyen szempontok szerint vizsgálták meg a fontos dokumentumot?
2. Elhangzott-e valamilyen konkrét javaslat a konferencián?
3. Hogyan függ össze a két pápai enciklika, II. János Pál – „Centesimus annus” – illetve XVI. Benedek pápa „Deus caritas est” k. körlevele?
4. 2007. márciusában emlékezünk meg az európai integráció kezdetének tekintett, ún. Római szerződés aláírásának 50. évfordulójáról. Bár látszólag politikai eseményről van szó, az Unió főpásztorai, a COMECE – bizottság tagjai már hónapok óta készülnek az évforduló méltó megünneplésére, többek között felállították az ún. Bölcsek Bizottságát, amelynek magyar tagja Szájer József EU képviselő. A tanács feladata pedig, hogy kidolgozzon egy dokumentumot, amely összefoglalja a földrészünk egységének alapját képező etikai értékeket. Az unió püspökei hozzá kívánnak járulni az ún. Berlini Nyilatkozathoz, amelyet a soros elnök, Németország tesz majd közzé jövőre, az 50. évforduló alkalmából. Elnök úr, Ön, mint a földrész egységének egyik megálmodója és hosszú évtizedek óta egyik fontos előmozdítója, miben látja a római szerződés jelentőségét?