A katolikusok és ortodoxok kötelessége, hogy megvédjék Európa keresztény gyökereit
– mondta a Szentatya Christodoulos görög ortodox érseknek
XVI. Benedek pápa nagy örömmel fordult Christodoulos Athén és egész Görögország érsekéhez,
akinek római jelenléte megújítja az ősi keresztény hagyományt, amely az érsek dicső
hazájában született és bontakozott ki. Szent Pál apostol levelei és az Apostolok
cselekedetei nap mint nap emlékeztetnek bennünket az első keresztény közösségekre,
amelyek Korinthusban, Thesszalonikában és Filippiben jöttek létre. Görögország és
Róma már a kereszténység hajnalától kezdve megerősítették kapcsolataikat egymással,
gyümölcsözővé téve az egyház evangelizáló tevékenységét és a keresztény hit inkulturációját.
Ma ezek a kapcsolatok lassan ismét újraélednek, és alkalmat adnak arra, hogy a két
egyház kölcsönösen felfedezze egymás lelkiségének gazdag kifejezési formáit. Az együttműködésben
meghatározó eseményt jelent továbbra is II. János Pál pápa athéni látogatása, amelyet
Szent Pál nyomában tett 2001-ben. Zarándoklatának különösen megható pillanata volt
az a találkozó, amelyre az Areopágoszon került sor Christodoulos érsekkel és a görög
egyház szent szinódusával. E látogatást követően a két egyház papjainak és diákjainak
tanulmányi csere útjára. Továbbá gyümölcsöző együttműködés jött létre az Apostoli
Diakónia és a Vatikáni Apostoli Könyvtár között. Ezek a kezdeményezések hozzájárultak
egymás jobb, kölcsönös megismeréséhez - mondta beszédében a Szentatya, hangot adva
annak a meggyőződésének, hogy a jövőben még szélesebb kulturális és lelkipásztori
területen működhet együtt a két egyház. Az új Európa, amelyet országai most építenek,
nem lehet kizárólagosan csak gazdasági valóság. A katolikusok és ortodoxok feladata,
hogy kulturális, és főleg spirituális téren járuljanak hozzá a földrész építéséhez.
Kötelességük Európa keresztény gyökereinek megvédése, hogy a keresztény hagyomány
továbbra is megnyilvánulhasson. Munkálkodjanak minden erejükkel azon, hogy megvédjék
az emberi méltóságot, a kisebbségek tiszteletét, kerülve a kultúra uniformizálását,
amely a civilizáció végtelen gazdagságának elveszítéséhez vezetne – hangsúlyozta XVI.
Benedek pápa. Az emberi jogok védelméről szólva külön kiemelte az egyéni szabadságjogokat,
közöttük a vallásszabadságot, amelyeket az Európai Unió minden egyes tagországában
elő kell mozdítani. Az unió országaiban továbbá fejleszteni kell a keresztények
közötti együttműködést, szemben a szekularizáció növekedésével, a relativizmussal
és nihilizmussal. Ezek ugyanis utat nyitnak olyan törvényhozásoknak, amelyek sértik
a személyek elidegeníthetetlen méltóságát, megkérdőjelezik a házasság alapvető intézményének
létjogosultságát. Közös lelkipásztori tevékenységre és közös tanúságtételre van szükség.
A Pápa arról biztosította Athén és egész Görögország érsekét, hogy a katolikus egyház
mindent megtesz a két egyház közötti közeledés érdekében, hogy mielőbb létrejöhessen
a katolikusok és ortodoxok közötti teljes szeretetközösség – mondta végül XVI. Benedek
pápa a görög ortodox érseknek. Christodoulos, Athén és egész Görögország érseke
a Szentatyához intézett beszédében megállapította: a remény, hogy a két egyház leküzdi
a hitbeli egység útjában álló dogmatikai akadályokat, megerősíti azt az elhatározást,
hogy megvalósuljon a teljes egység, hogy közösen járulhassunk az Úr testének és vérének
szentségéhez. A görög ortodox érsek is kitért Európa folyamatos elkereszténytelenedésére,
amely kizárja az egyházat a közéletből, és a társadalom peremére kényszeríti azt.
A média által uralt mai társadalmakban az egyház feladata, hogy a tömegtájékoztatás
modern eszközeit felhasználva korunk emberéhez a ma nyelvén szóljon, anélkül, hogy
megváltoztatná az evangéliumi üzenetet. Az egyház kötelességének érzi, hogy szembe
helyezkedjen a világi nagyhatalmakkal, amikor döntéseik kikezdik Isten élő képmását
a földön.