Újabb diplomáciai találkozóra kerül sor az izraeli kormány és a Szentszék között, egyes kulcsfontosságú kérdések szabályozásának céljából

Diplomáciai források szerint az izraeli kormány és a Szentszék megegyeztek abban, hogy decemberben és januárban több ízben is találkozik az állandó kétoldalú munkabizottság. P. David Maria Jaeger szentföldi ferences, a térség politikai és vallási szakértője erről nyilatkozott rádiónknak.
Annak a reményének adott hangot, hogy ezek az összejövetelek meghozzák a várva várt megegyezést, mivel, mint az már az előző közleményekből kiderült, a tárgyalások 1999. március 11-én kezdődtek meg, és céljuk, hogy szabályozzák az állam és az egyház közötti rendkívül fontos kapcsolatokat.
Jelenleg az izraeli kormány és a Szentszék közötti kapcsolatok barátinak mondhatók, a diplomáciai kapcsolatok felvételére már 1994-ben sor került. Az Alapvető Megállapodást a felek 1993-ban írták alá, amely egyfajta „magna chartája” az egyház és az állam közötti kapcsolatoknak Izraelben. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a területek, amelyeken ezeket a kapcsolatokat javítani kellene, P. Jaeger a következőket válaszolta: „Mindenekelőtt megegyezésre kellene jutni abban a kérdésben, amely az egyház számára biztosítani kívánja a tulajdonában lévő Szent Helyek birtoklását, és megerősíteni adómentességüket, mint ahogy ezt a nemzetközi jog is elismeri. Az egyház ezáltal jogi és gazdasági biztonságra tenne szert, és ezzel egyidejűleg kiküszöbölné azokat az okokat, amelyek esetleg súrlódást, vagy értetlenséget idézhetnének elő a polgári társadalomban. Ez lenne az elsődleges prioritás. Az 1993-as Alapvető Megegyezés továbbá még nem emelkedett jogerőre Izraelben. Tehát arra van szükség, hogy törvényerőre emeljék ezt a megállapodást, és ezáltal a katolikus egyház és Izrael közötti kapcsolatok valóban elnyerjék azt a stabilitást és biztonságot, amelyre mindkét fél olyannyira vágyik.
A szentföldi keresztény közösségek helyzetét illetően pedig Jaeger ferences atya elmondta, hogy összetett helyzetről van szó, mivel mind az izraeli, mind az elfoglalt palesztin területeken élnek keresztények. Izraelben vannak mind arab, mind héber nemzetiségű, nyelvű és kultúrájú keresztények. Általában véve, az egyház természetéből fakadóan, a keresztények osztoznak annak a népcsoportnak az emberi, polgári és nemzeti sorsában, amely körében élnek. Ezért a palesztin területeken őket is sújtják honfitársaik drámái és nehézségei ezekben a feszültségekkel teli időszakokban. Az Izraelben élő arab nemzetiségű keresztények kisebbségben élnek és gyakorlatilag nem teljesen egyenrangúak a többi állampolgárral. A héber nyelvű keresztények Izraelben osztoznak zsidó honfitársaik aggodalmaiban, reményeiben és tapasztalataiban. A különféle népekhez, nemzetekhez, nyelvekhez tartozó keresztények reménye az, hogy közös tanúságot tehessenek Krisztusról, aki az egyetlen igaz béke - mondta rádiónknak adott interjújában P. David Jaeger szentföldi ferences.