"Imáitokkal kísérjétek zarándoklatomat" - kérte a Pápa a híveket a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor

A liturgikus év utolsó vasárnapjának evangéliumi szakasza felidézi azt a drámai kihallgatást, amelynek Poncius Pilátus veti alá Jézust, amikor kérdőre vonja, hogy miért bitorolja a „zsidók királya” címet. A római kormányzó kérdéseire Jézus igennel válaszol: „Igen, király vagyok”, bár megvallja, hogy „az én országom nem innen való”. Jézus nem azért jött el, hogy népeken és birodalmakon uralkodjon, hanem azért, hogy megszabadítsa az embereket a bűn rabszolgaságából és kiengesztelje őket Istennel. Ezért hozzáteszi: ”Én arra születtem, és azért jöttem e világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról.” Melyik az az igazság, amelyről Krisztus tanúságot tesz a világban? – tette fel a kérdést a Szentatya. Egész léte azt nyilatkoztatja ki, hogy Isten szeretet: ez tehát az az igazság, amelyről ő tökéletes tanúságot tett a Kálvárián saját élete feláldozásával. A Kereszt az a „trónus”, amelyen kinyilvánította Isten fenséges királyi mivoltát: felajánlotta önmagát a bűnök bocsánatára, és ezáltal legyőzte „a világ fejedelmének” uralmát, véglegesen megvalósította Isten országát. Ez az ország az idők végezetén nyilvánul majd meg a maga teljességében, miután minden ellensége, és legutoljára a halál, uralma alá kerülnek. Akkor a Fiú átadja az Országot az Atyának, és végre Isten lesz minden mindenben. Az ehhez a célhoz vezető út hosszú és nem lehet kerülő úton eljutni: arra van szükség, hogy mindenki szabadon befogadja az Isten szeretetéről szóló igazságot. Isten Szeretet és Igazság: sem a szeretet sem pedig az igazság nem akarja magát rá kényszeríteni senkire sem. Mindkettő kopog az emberek szívén és értelmén, és ahová befogadják őket, oda békét és örömet visznek. Ez az a mód, ahogyan az Isten uralkodik: ez üdvözítő terve, ez a bibliai értelemben vett „misztérium”, vagyis olyan terv, amely apránként kinyilatkoztatja önmagát a történelemben.
Krisztus királyi mibenlétéhez egyedülállóan kapcsolódik Mária. A názáreti Szűztől Isten azt kérte, hogy legyen a Messiás Anyja, és Mária egész lényével válaszolt erre a meghívásra, feltétlen „igenjét” egyesítette a Fiú, Jézus „igenjéhez” és vele együtt engedelmeskedett egészen a Fiú életáldozatáig. Ezért Isten felmagasztalta minden más teremtmény felé emelve, Krisztus pedig a Mennyek és a föld Királynőjévé koronázta. Közbenjárására bízzuk az egyházat és az egész emberiséget – mondta végül a Pápa, - hogy Isten szeretete uralkodhasson minden szívben és beteljesedjen Isten igazságosságra és békére vonatkozó terve.
A Szentatya ezután arra emlékeztette a híveket, hogy hamarosan Törökországba látogat. Már most szívélyes üdvözletét küldte a szeretett török népnek, amely olyan gazdag történelemmel és kultúrával rendelkezik. A Pápa kifejezte továbbá a török nép és képviselői iránti nagyrabecsülését és őszinte barátságát, majd így folytatta: „nagy örömmel nézek a szívemben mindig jelen lévő kis katolikus közösséggel való találkozásom elé, továbbá nagy örömmel várom az ortodox egyházzal való testvéri találkozást, Szent András apostol ünnepe alkalmából. Bizalommal lépek tiszteletre méltó elődeim, VI. Pál és II. János Pál nyomába, és kérem Boldog XXIII. János mennyei pártfogását, aki tíz éven át törökországi apostoli delegátusként tevékenykedett és nagy szeretetet és megbecsülést táplált a török nemzet iránt. Mindannyiatokat arra kérlek, hogy imáitokkal kísérjétek zarándoklatomat, hogy meghozhassa az Isten által kívánt gyümölcsöket.” – mondta a Pápa, megköszönve a hívek imáit és szeretetét.
Az Úrangyala elimádkozása után a Pápa emlékeztetett rá, hogy december elseje az AIDS elleni küzdelem világnapja. Annak a kívánságának adott hangot, hogy növekedjen a betegség gyógyítása iránt érzett felelősség, valamint az az elkötelezettség, hogy a fertőzésben szenvedőket ne részesítsék semmiféle megkülönböztetésben.
A Pápa a nagy világnyelveken is köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt mintegy ötvenezer zarándokot, majd olaszul emlékeztetett rá, hogy 50 évvel ezelőtt hunyt el Lorenzo Perosi, a Sixtus kápolna kórusának egykori igazgatója, számos egyházi zenemű szerzője. Az évforduló alkalmából emléktáblát lepleztek le a Vatikánban, illetve ünnepi hangversenyt tartottak szombaton este a VI. Pál kihallgatási teremben.