A megvásárolhatatlan lélek szigorúsága - Bécsben szobrot avattak Mindszenty József bíboros emlékére

Kovács Gergely történelem tanár beszámolója
"Milyen jó, hogy a Mindszenty tisztelők közül sokan tartjuk a kapcsolatot, és rögtön felhívjuk egymás figyelmét arra, ha valahol számunkra fontos dolog történik. Így történt most is, amikor elterjedt a hír, hogy Bécsben szobrot avatnak a magyar hercegprímás tiszteletére. Lelki szemeimmel már láttam Bécs valamelyik patinás terét, a nagy, egész alakos szobor leleplezésével, amely méltó emléke lesz a világhírű magyar bíboros ott tartózkodásának. A valóság, amit láttunk és átéltünk, felülmúlta a nagy álmot, kisebb, de szebb és méltóbb lett annál.
Az Irgalmas Rend kórháza egy barokk kolostor és egy modern kórház harmonikus egysége. Világos, rendben tartott külső és belső terek, hangulatos udvar, feszületek, szentek képei és szobrai mindenütt. Amikor megérkeztünk, magyarul kaptunk útbaigazítást. A templomhoz magyar feliratok segítették azokat a zarándokokat, akik nem a templom utcai kapuján, hanem a kórházba lépve gyülekeztek. Mindszenty atyát is ide hozták egykor, 1975. április 28-án, hogy egy műtéttel lehetővé tegyék további lelkipásztori munkáját a számkivetett magyarság körében. A műtét sikerült, de a bíboros sokat próbált szíve nem bírta ki ezt az újabb megterhelést. Titkárának visszaemlékezéséből úgy tűnik, hogy volt, aki befejezettnek hitte akkor Mindszenty atya szolgálatát, lezártnak az életművét és ez szomorúvá tette a közelállókat, megelégedetté a kommunista egyházüldözőket.
A folytatás azonban Isten gondviselő kezében másként alakult. A máriacelli sír zarándokhellyé vált, a bíboros teste hazatért, elindult a szenttéavatási eljárás, tisztelete pedig itthon is kiléphetett végre a családi katakombákból. Ez a szentlelkes folytatás nagyon érezhető volt ezen a gyönyörű bécsi ünnepen. Amikor beléptünk a templomba, ott már állóhelyet is alig találtunk. Budapestről három zarándokbusz érkezett tele hívekkel. Két zászló alatt sokan képviselték a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Magyarországi elöljárójuk, Kozma Imre atya kezdeményezte ezt a szoborállítást, és az irgalmas kórház vezetőjével összefogva ő szervezte a hozzá kapcsolódó szentmisét és agapét is.
Nyolc magyar főpap volt jelen: Seregély István egri érsek mellett Veszprém jelenlegi és nyugalmazott érseke, a győri, a székesfehérvári, a szegedi és a debrecen-nyíregyházi püspök valamint a bíboros prímás képviseletében az Esztergomi Főegyházmegye segédpüspöke. Részt vett még csaknem húsz pap, a vendéglátó irgalmas szerzetesek, a Máltai Lovagrend képviselői, az egykori bíborosi lakhely, a Pázmáneum rektora és a Mindszenty Alapítvány magyarországi ügyvivője. Bensőséges élmény volt a teli szentély és a zsúfolt templomhajó.
Nagy gondossággal díszítették az oltárokat és Mindszenty atya kihelyezett képét, magyar és vatikáni színekben pompáztak az őszi virágok. Gondosan választották a szentírási olvasmányokat, a zsoltárokat, énekeket és a könyörgéseket. Mindegyik a bíboros életének valamelyik fontos pillanatát juttatta az eszünkbe: az apostolok főtanács elé hurcolása és megvesszőztetése a kirakatpert, hitvallásuk az evangélium hirdetésének isteni parancsáról Mindszenty atya hűségét és helytállását, a megváltásért esdeklő zsoltár a bíboros börtönéveit és a halála előtti utolsó, kórházban töltött napjait.
Az egri érsek homíliájában a bíboros egyre tündöklőbb emlékének megállíthatatlan tisztulásáról beszélt. Arról a tiszteletről, amely arra készteti a nem rágalmakra, elő- és utóítéletekre kiváncsi embereket, hogy megismerjék a hercegprímás életét és tanuljanak az ő hősi életének a példájából. Elsősorban kereszténységet és magyarságot. Félelem nélküli életet, jövőbe vetett reményt, felelősséget egyházunkért és hazánkért. Seregély István bár imádkozott érte, nem sürgette a boldoggáavatást, mert ahogy fogalmazott, erre nekünk és nem Mindszenty bíborosnak van szüksége, és így is biztosak lehetünk abban, hogy Mindszenty atya egy hősi élet koronájával Isten Országának népe körében ünnepel. Égi közbenjárását kérte a még zajló engesztelő imaév keretében, hogy a történelem Ura adjon hazánknak valóban nagy államférfiakat, és hogy merjünk kiállni magunk, gyermekeink, iskoláink, nemzeti hovatartozásunk és kereszténységünk mellett.
A szentmisét követően P. Szőke János, a bíboros szenttéavatási eljárásának viceposztulátora számolt be arról, hogy éppen a napokban fejeződött be egy Mindszenty bíboros közbenjárására történt újabb, csodásnak tűnő gyógyulás franciaországi kivizsgálása. Ennek római értékelésére, miként a másik hasonló eset római tanulmányozására, akkor kerülhet sor, ha az életszentségről – a Szenttéavatási Kongregáció szakvéleményei alapján – meghozta már végső döntését a pápa. Szőke János atya a már több mint egymillió engesztelő magyar imaközösség számának további gyarapodását is jelezte.
A szoboravatásra az irgalmas kórház főbejárati előcsarnokában került sor, nagyon szép, kiemelt helyen. Mindszenty atya veszprémi püspökutóda, Márffy Gyula megyéspüspök áldotta meg Réger Tibor mellszobrát, amelynek előképe a bíboros híres imádkozó fényképe és a róla készült festmény, amely a boldoggáavatását kérő szentképeken is szerepel. A művész így fogalmazta meg a szobor ihletettségét: „Mindszenty Józsefnek rendkívül gazdag és szép arca van; valahogy nem tudom ezt múlt időben mondani, hogy ez az arc mindig velünk maradjon. Mélységes derű árad róla, szeretet és szenvedés tükröződik rajta és szigorúság. De nem a hadvezér, hanem a megvásárolhatatlan lélek szigorúsága.”
A talapzat szép betűtípusát és szövegét Kozma atya választotta. Latin felirat hirdeti rajta, hogy a bíboros holtában is beszél, megszólít minket. Gyönyörűen illeszkedik környezetébe ez az új Mindszenty emlékmű, közel a betegekhez, közel a magyar zarándokok szívéhez. Ebben a lelki értékeket is közvetítő emberközpontú intézményben a szeretet végső győzelmének, a feltámadás és az örök élet szilárd hitének és reményének a látható és tapintható jele lett ez a bronzszobor."