A humanitárius szükséghelyzetek kezelésére nagyobb nemzetközi szintű együttműködésre
van szükség – mondta felszólalásában Celestino Migliore érsek, az ENSZ new yorki állandó
megfigyelője
Az ENSZ által irányított szorosabb és hatékonyabb együttműködésre van szükség a humanitárius
szükséghelyzetekkel való szembenézés terén, amelyeket háborúk vagy természeti katasztrófák
váltanak ki. Celestino Migliore érsek november 13-án felszólalt az ENSZ 61. ülésén.
Beszédében a szentszéki megfigyelő a sürgetett együttműködés céljait is meghatározta:
az emberi életek elvesztésének megelőzése, megsegíteni az érintett közösségeket és
hosszú távú stratégiák kialakítása az újjáépítés érdekében. Az érsek felhívta a figyelmet
azokra a humanitárius katasztrófákra is, amelyek nem kerülnek főcímbe a médiában és
pénzügyileg alultámogatottak. Emlékeztetett továbbá a Szentszék erőfeszítéseire a
2004-es cunami idején és a 2005-ös pakisztáni földrengés után, amelyet a Cor Unum
Pápai Tanácson keresztül valósított meg. Migliore érsek kiemelte a globalizáció
egyik pozitív oldalát: a humanitárius segítségnyújtásban hasznosítható eszközök potenciálját.
Véleménye szerint az ENSZ-nek a válsághelyzetekben az összekötő szerepét kellene felvállalnia
az együttműködés létrehozásában. Három kritériumot jelölt meg erre vonatkozóan: az
összekötő rendszernek tiszteletben kell tartania a humanitárius szervezetek függetlenségét
és autonómiáját; nemcsak a nagyobb szervezeteket kell előnyben részesíteniük, hanem
a kisebbeknek is szerephez kell jutniuk ezeken a területeken; végül az ENSZ szervezeteinek
nem szabad a nem-kormányzati szervezetek energiáit elvonnia, akik a válságterületeken
tevékenykednek – zárta beszédét a Szentszék new yorki állandó megfigyelője a humanitárius
szükséghelyzetek kezelése kapcsán.