Az emberiség legnagyobb kihívásai között szerepel a különböző kultúrák és vallások közti együttélés - 40. szociális hét Toledóban

Csütörtökön kezdődött a spanyolországi Toledóban a 40. szociális hét (november 2-5), amelynek résztvevőihez XVI. Benedek pápa államtitkárán, Tarcisio Bertone bíboroson keresztül apostoli áldását küldte. A levelet Monteiro di Castro érsek, spanyolországi nuncius olvasta föl. A szociális hét témája: "Keresztény javaslatok az együttélés kultúrájához". Bertone bíboros levelében kiemelte, hogy ez a téma egyrészt válaszol az egyház tanítóhivatalának azon állandó törekvésére, amely arra irányul, hogy mindenki találjon a különböző társadalmi csoportokban olyan értékeket, amelyek egyesítik őket és amelyek által készek lesznek mások szolgálatára. Másrészt nyomatékosítja azt az új helyzetet, amelyet a harmadik évezredben tapasztalunk mint az egész emberi közösség számára egyik legnagyobb kihívást, s amelyben egyre növekvő számban vannak jelen a különböző kultúrához és vallási credóhoz tartozó emberek egyazon szociális csoporton belül.
A spanyol szociális hét egy kényes és gyakran helytelenül félreértelmezett kérdéssel foglalkozik, amit az együttélés jelent - fejtette ki Bertone bíboros. Ez a kifejezés azt a szándékot fejezi ki, hogy ne korlátozódjék pusztán általános toleranciára, a diszkrimináció hiányára, vagy olyan értékek és mély eszményképek hiányára, amelyek minden másnál jobban megjelölik az egyének és a csoportok identitását. A különbözőség tiszteletben tartása nem alávetettség, és nem is szabad, hogy elzárja az utat a barátság, az egyetértés és az együttműködés elől, a közjó érdekében - zárja levelét Tarcisio Bertone bíboros államtitkár.
"Az emberi jogok mint egy egyetemes kultúra megteremtésének alapja"- címmel Renato Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke nyitotta meg csütörtökön a 40. szociális hetet Toledóban, megállapítva, hogy az emberi jogok gyökere minden emberi lény saját méltóságában keresendő. Ezek a jogok eredetileg és lényegéből fakadóan a személyhez tartoznak, ezért tehát természeti, elidegeníthetetlen és egyetemes jogok. Ezért a politikai rendnek - nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt - feladata, hogy elismerje, tiszteletben tartsa, védelmezze és előmozdítsa azokat - fejtette ki a vatikáni főpásztor. A hatékonyság, a gyakorlati materializmus, a haszonelvű és hedonista individualizmus felé irányuló kultúrák veszélybe sodorják a jogok összességét. Ezen kultúrákra alapozva, melyeknek nincs már semmiféle viszonyítási pontjuk az ember egészének vizsgálatára, maga a jogvédelem gyökeresen kétségbe van vonva és tartalma kiüresedett. Ezzel szemben a személyi jogok objektív alapjának elismerése kivonhatja a politikai közösségeket a szociális egyezségek alól, melyek kizárólag az egyhangúság, a semlegesség vagy a maximális kollektív hasznosság elvétől függnek. A közös méltóság megállapításából kiindulva Martino bíboros határozottan elítélte a diszkrimináció minden formáját, melyet faji, népcsoporti, nemi, társadalmi helyzet- vagy vallás-adta alapon alkalmaznak. Az ember ügyének szentelve magát és az emberi jogok sérthetetlenségét hirdetve - különös tekintettel a legszegényebbekére - az egyház azt hirdeti, hogy az emberi méltóságot nem lehet elpusztítani, legyen szó bármilyen szegénységről, megvetésről, peremre kerülésről, betegségről, amelybe az ember kerülhet. A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke kiemelte még a személy jogainak és kötelességeinek kölcsönösségét a más személyekkel való viszonyában is, valamint a férfi és a nő házasságára épülő család jogainak és kötelességeinek védelmét, elsősorban az egyház részéről. Tudatában annak, hogy vallási küldetése lényegében magában foglalja az ember alapvető jogainak védelmét és előmozdítását, az egyház értékeli azt a lendületet, amellyel napjainkban az emberi jogokat mindenütt előmozdítják, remélhetőleg egyre növekvő mértékben.