„A csönd és a szemlélődés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük Istennel való állandó egységünket” – mondta a Pápa péntek reggeli homíliájában

XVI. Benedek pápa pénteken reggel szentmisét mutatott be a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjaival, akik október 2-tól kezdve tartják gyűlésüket a Vatikánban William Levada bíboros vezetésével. Mint már arról hírt adtunk, megbeszélésük fő témája azoknak a gyermekeknek a sorsa, akik a keresztség szentsége felvétele nélkül halnak meg.
A Szentatya elmélkedését a nap szentjéhez, Szent Brúnóhoz fűzte, akinek küldetése a csönd és a szemlélődés volt. Mindkettő célja, hogy a mindennapi élet szétszórtságában megőrizzük Istennel való állandó egységünket.
Ez a mi célkitűzésünk is: lelkünk mindig legyen egységben Istennel és formálja át egész lényünket. Csönd és szemlélődés – a teológus szép hivatása a beszéd. Az a küldetése, hogy mint napjainkban is, a szóáradatban jelenlevővé tegye az alapvető szavakat. A szavakban tegye jelenvalóvá Isten Szavát. Ez csak úgy lehetséges, hogy gondolatainkat és szavainkat is megtisztítjuk. Hogyan is nyílhatnánk meg a világ felé, ha mindenekelőtt nem mi magunk lépnénk be Isten csöndjébe? Szavaink megtisztításához szükség van a csöndre, amely szemlélődéssé válik és lehetővé teszi, hogy belépjünk Isten csöndjébe, és így eljussunk arra a pontra, ahol születik a megváltó Szó.
Aquinói Szent Tamás szerint Isten nem a teológia tárgya, hanem alanya. Aki a teológiában beszél, az maga Isten – emlékeztetett rá a Pápa, majd idézte Szent Péter szavait, aki első levelében írta: „az igazságnak engedelmeskedve már megtisztítottátok lelketeket az őszinte testvéri szeretet számára”. Más szóval, a tisztaság annyit jelent, hogy nem keressük mások elismerését, nem aszerint beszélünk, amit az emberek hallani szeretnének, nem a közvéleménynek engedelmeskedünk, hanem az igazságnak. Ez a teológus alapvető erénye. A teológia feladata, hogy engedelmeskedjen az igazságnak, hogy az igazság munkatársa legyen.
A Szentatya antióchiai Szent Ignác szavait idézte ezután: „aki megértette az Úr szavait, megérti az Úr csöndjét is, mivel az Urat a csöndben kell megismernünk”. Imádkozzunk – mondta végül homíliájában a Pápa – hogy egyre igazabbá váljon: aki bennünket hallgat, Krisztust hallgatja.