Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatása

Salkaházi Sára szociális testvért vasárnap, szeptember 17-én, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren boldoggá avatta Erdő Péter bíboros. Az ünnepi szertartást szombaton este szentségimádás előzte meg, a Püspöki Konferencia tagjainak részvételével. A szentségimádás alatt Salkaházi Sára naplójából hangoztak el részletek. Vasárnap délelőtt 10 órától a szociális testvérek vezetésével bemutatták Boldog Salkaházi Sára életútját. A 11 órakor kezdődött ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros kihirdette a boldoggá avatási határozatot.
A Vatikáni Rádió olasz műsora interjút készített Ruppert József piarista atyával, a boldoggá avatás posztulátorával. A beszélgetésben elhangzott az új boldog életrajza, különös gonddal említve azokat a körülményeket, amelyek a vértanúsághoz vezettek. Az első világháború idején tanúja volt a nagy szegénységnek és a háború szörnyű következményeinek. Látta a frontról visszatérő sebesült katonákat és szembesülnie kellett a Tanácsköztársaság időszakának ellentmondásaival. Tudatosan vállalta fel a kisebbségek ügyét és annak ellenére, hogy tanítói oklevele volt, kétkezi munkát vállalt, így akart közelebb kerülni a társadalom munkásrétegeihez. Nagy érzékenységgel törekedett leküzdeni a társadalmi különbségeket kiadványaival és szervező munkájával, melyet a nők körében fejtett ki. A szegények között szerzett személyes tapasztalatai és nagy igazságérzete arra indította, hogy emberi életeket mentsen. Mintegy 1000 zsidót rejtegetett és mentett meg a faji üldözések elől.
Boldog Sára üzenete a modern világ számára a következő: Csak szenvedélyesen érdemes szeretni az életet. Az élet értelme, hogy oda lehet ajándékozni másoknak. Csak az Isten és embertársaink iránti odaadó szeretet képes az embert természetéből fakadó gyengeségeinek határai fölé emelni.
A Szociális Testvérek Társasága (latinul: Societas Sororum Socialium), melynek tagja volt Boldog Salkaházi Sára is, 1923-ban alakult Budapesten. Egyházjogilag pápai jogú apostoli élet társasága, nemzetközi közösség. Központja Budapesten van. Öt kerületből áll: USA, Kuba, Románia, Szlovákia, Magyarország. A tagok összlétszáma 250 fő. A Megszentelő Szeretet szellemében karitatív, szociális, egészségügyi, közgazdasági, kulturális területeken folytat pre-evangelizációt és evangelizációt, különös tekintettel a gyermek- és családvédelemre. Az alapító Slachta Margit volt az első női képviselő a magyar Parlamentben. Főként a nők szavazati jogáért és helyzetének javításáért küzdött, igazságos törvényekkel és megelőzéssel akarta a szociális nyomort orvosolni.
A MKPK Sajtóirodája szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában hallhatunk az utóbbi évszázadban történt magyar vonatkozású szentté - és boldoggá avatásokról.
X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút. XII. Piusz pápa 1943-ban kanonizálta Árpád-házi Szent Margitot. II. János Pál jóvoltából lettek szentek: Prágai (Árpád-házi) Ágnes (1989), a kassai vértanúk (1995), Nagy Lajos király leánya – Hedvig (1997), Árpád-házi Kinga (1999). A lengyel pápa avatta boldoggá Apor Vilmos győri püspököt (1997), Romzsa Tódor munkácsi püspököt (2001), Batthyany Strattmann Lászlót (2003) és IV. Károly magyar király (2004). XVI. Benedek pápa első magyar vonatkozású döntése e tekintetben Salkaházi Sára boldoggá avatásának engedélyezése.