Magától értetődő, hogy kémkedtek Wojtyła pápa után" – nyilatkozta Józef Glemp bíboros az ANSA olasz hírügynökségnek

"Természetesen a Vatikánban is voltak beépített kémek. Moszkvának ugyanis minden oka meg volt arra, hogy tudja, mi történik Rómában, ahol lengyel Pápa ül Péter székében - nyilatkozta a lengyel prímás, felidézve, hogyan élt a papság a kommunista rezsim idején, milyen megszorításokkal kellett szembenéznie.
"Nagyon kemény idők voltak - mondta Glemp bíboros. Senki nem kerülhette ki az ellenőrzést, Lengyelországban minden papot nyilván tartottak, engem is. A titkos szolgálat hivatalaiban mindnyájunknak volt dossziéja. Nyomában voltak minden szerzetesnek, plébánosnak, szeminaristának. Sajnos ebben az általános helyzetben voltak olyan papok, akik különböző módon együttműködtek a rendszerrel. Becslések szerint a lengyel papság 15 százalékának volt kapcsolata a titkosszolgálattal és annak információkat adott. A papság túlnyomó többsége, 85 százaléka azonban ellenállt a kényszerítő nyomásnak. A titkosrendőrség által a lengyel papokról összegyűjtött dokumentáció óriási mennyiségű, ha egymás mellé fektetnénk az iratokat, több kilométert befednénk velük " - tette hozzá a varsói bíboros érsek.
Súlyos problémának nevezte mindazt, amire ezekben a napokban fény derült világra az eddig titkos irattárak megnyitásával, mivel számos papról bebizonyosodott, hogy kémkedett a kommunizmus idején. Ez a nyugtalanító jelenség nem kis megbotránkozást okoz Lengyelországban - állapítja meg az ANSA olasz hírügynökség tudósítója. Különösen két közismert pap ügye keltett nagy felháborodást. Michal Czajkowski atya, a Solidarnosc-sal kapcsolatban lévő egyházi ember esete, aki beismerte, hogy 24 éven át együtt működött a lengyel titkosszolgálattal, valamint Konrad Heimo atya, domonkos szerzetesé, akinek megbízatása Rómában a lengyel zarándokok fogadása volt II. János Pál pápasága idején. "Ő is beépített ember volt - mondta Glemp bíboros. Ezt tanúsítják azok a dokumentumok, amelyeket tavaly hoztak nyilvánosságra. Személy szerint is meg vagyok győződve arról, hogy Heimo atya jelentéseket írt." Az ANSA olasz hírügynökség szerint a bíboros meglehetősen kritikus azzal a tendenciával szemben, amely mindenáron el akarja ítélni a társadalom egy-egy rétegét, orvosokat, újságírókat, papokat, elfelejtve, hogy rendkívül nehéz történelmi időszakról van szó. Az ügynök papokkal szemben a lengyel helyi egyház már kifejtette álláspontját, abban a dokumentumban, amelyet augusztus 25-én tettek közzé. Címe: "Memorandum egyes papok és Lengyelország biztonsági szervei közötti együttműködésről 1944 és 89 között." Ebben a főpásztorok tetteik megbánására és adott esetben nyilvános bocsánatkérésre szólítják fel az érdekelteket. Glemp bíboros annak a reményének adott hangot, hogy az átvilágítás, lengyelül "lustracja" nevű folyamat mielőbb befejeződik. Arra a kérdésre, hogy most, Wojtyła pápa halála után kiderül-e az igazság az ellene 1981. május 13-án elkövetett merényletet illetően, a
lengyel prímás a következőket válaszolta: "Még várni kell, de biztos vagyok benne, hogy az igazságra előbb utóbb fény derül.”
Végül emlékeztetjük hallgatóinkat, hogy a kérdéses témában tavaly szeptember 10-i adásunkban már ismertettük a „Lengyelország – egyházi személyek a kelet-európai titkosszolgálat soraiban” - c. interjút, amelyet, amelyet a „Trenta giorni” – 30 nap az egyházban és a világban c. havonta megjelenő olasz folyóirat július-augusztusi kettős száma tett közzé, és amelyet honlapunkon a fenti keltezéssel megtalálhatnak az egyház rovatban.